Pedagógusok TÉR-értékelése: „Ahogy most van, az csak arra jó, hogy a tanárok sérüljenek”
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
Ha zene van, akkor nincs probléma, vagy legalábbis megoldódik: „matter fixed”. A Mattafix nevű brit duó is így van ezzel. Anno 2005-ben igazán fülbemászó slágerükkel, a Big City Life-fal robbantak be az életünkbe, és azóta is igyekeznek valamilyen szinten részei lenni, ha más nem, kiadott albumukkal, kellemes zenéjükkel. A nóta sikeréhez nem fér kétség, az azonban érdekes, hogy előbb lettek sikeresek Európa többi részén, mint hazájukban.
A Marlon Roudette és Preetesh Hirji által alkotott, karibi és indiai gyökerekkel rendelkező kettős nagyvárosi urban popban utazik, amit Signs of Struggle című albumukon csillogtattak meg először, de ezt a vonulatot követi második munkájuk, a 2007-ben megjelent Rhythm and Hymns is Soul, hiphop, R&B, némi elektronikus hangzásvilággal elegyítve adja zenéjük savaborsát, melyet Marlon hangja és Preetesh „számítógép-mágussága” tesz kellemessé, szerethetővé, amolyan mattafixessé.
A fiúk amellett, hogy a zene összetartó erejét, a zenészek felelősségét hangsúlyozzák, jó ügyek mellé is odaállnak. Living Darfur című daluk a darfúri válságra próbálja ráirányítani a figyelmet. A dolgot olyannyira komolyan gondolták, hogy a hitelesség kedvvért a klipet a háborús övezetben forgatták. (Elkészültéhez olyan nevek járultak hozzá az, mint Mick Jagger, a klipben is szereplő Matt Damon vagy épp George Clooney) A tragikus körülmények egyértelműek, de a végkicsengés mégiscsak a lelkesedés, a mosoly, az itt élő emberek törekvése, hogy sorsukon felülemelkedjenek. Talán nem akkora siker, mint a Big City Life, de az elgondolás szép…
(http://edupress.hu/)
