Mérlegen az önkormányzatiság

Bemutatták Pálné dr. Kovács Ilona egyetemi docens, az MTA levelező tagjának új kötetét a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Politikai Tanulmányok Tanszékén. A Dialóg Campus kiadó gondozásában megjelent Helyi kormányzás Magyarországon című munkát dr. Zombor Gábor, a Területi Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára ismertette a jelen lévőkkel.

  • Edupress

Dr. Zombor Gábor szerint egy régóta esedékes alapmű készült el ezzel a könyvvel, mivel az önkormányzati szektor elméleti vetületén, fejlődéstörténetén, valamint a rendszerváltás utáni helyi politika konkrét fejleményein túl, Pálné olyan kérdéseket is feszeget, mint hogy miért nem tudunk megfelelően működtetni egy demokratikus, decentralizált rendszert? A területi önkormányzatok köztudottan gyengék, de az olyan középszintű egységek, mint a kistérségek, a megyei- vagy regionális önkormányzatok szerepe sem tisztázott, miközben szinten folyamatos centralizáció figyelhető meg Magyarországon.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.