Hogy élnek a diákok Európa három patinás egyetemi városában? - erre a kérdésre keresi a választ összeállításunk a magyar hallgatók szemüvegén keresztül.
Perugiában úgy érzi az ember, itt igazán a húszéveseké a világ. A Debrecen nagyságú és lélekszámú umbriai város kanyargós, szűk kis utcái és terei, kávézói, kisvendéglői, szórakozóhelyei éjjel-nappal huszonéves fiatalok bábeli zsibongásától hangosak. A képzőművészeti és építészeti csodákban gazdag kisvárosban még a szép számban idelátogató turistákat is alig lehet észrevenni a több mint 40 ezer hazai és külföldi egyetemista között. Utóbbiak háromnegyed része az 1300-as évek elején alapított Perugiai Egyetem 11 fakultása valamelyikének hallgatója, körülbelül 8 ezren az Universita per Stranierin (Külföldiek Egyeteme) tanulják az olasz nyelvet és kultúrát, a többiek a televíziós és rádiós újságíróképzőre, a Képzőművészeti Akadémiára, a Konzervatóriumba, illetve a gasztronómiai ismereteket oktató Ízek Akadémiájára járnak.
A több tízezres diáksereg persze nem csupán a város képét határozza meg, hanem a gazdaságát is. A helyiek többsége az itt tanuló fiatalokból él. Sok perugiai kiköltözött a lakásából, mert az egyik legjobb üzlet a szobakiadás. Nem is kell közvetítőirodához fordulni, úton-útfélen hirdetések virítanak: a városközpontban havi 500 eurót kérnek egy külön fürdőszobás-konyhás szobáért, néhány utcával odább - közös fürdővel, konyhával, rezsivel és internethasználattal - 230 euróért el lehet foglalni egy 8 négyzetméter körüli szobát. A kollégiumok olcsóbbak, de kevés a férőhely, ezért nagyon nehéz bejutni, kivéve talán a várostól távolabb eső diákszállókat.
A kávézók, kisvendéglők egymással versengve igyekeznek diáktanyává válni: akár naponta változó kedvezményekkel, különféle programokkal próbálják magukhoz láncolni a speciális közönséget. A tapasztaltabb diákok persze tudják, melyik nap hol olcsóbb a pizza, hol adnak ingyensört a spagettihez, mikor nem kell valahol fizetni egy programért, és ilyenkor - törzshely ide vagy oda - a pénztárcájukra hallgatnak.
Apropó pénztárca: sok diák vállal alkalmi munkát a városban, elsősorban a vendéglátóhelyeken dolgoznak napi néhány órát kisegítőként. Leszedik az asztalokat, mosogatnak, ruhatároskodnak, és ha itt beváltak, akkor már a pult mögé is beállhatnak kávét főzni, ki- és felszolgálni. Kedvelt pénzkereseti forrás a vendéglátóhelyeket, üzleteket reklámozó szórólapok osztogatása is. Az efféle munkákért, olasznak és külföldinek, 5 eurós órabért fizetnek - feketén, amit a HVG munkatársának tapasztalatai szerint a hatóságok nagyvonalúan elnéznek.
Hogy miért jó perugiai diáknak lenni, azt Dés Júlia - aki miután itthon elvégezte a szociológia szakot, tavaly novemberben iratkozott be az Universita per Stranierire - így foglalta össze: "Itt néhány hónap alatt többet tanultam a világról, az életről, az eltérő kultúrákról, mint egész eddigi életem során. Sokkal nyitottabbá, elfogadóbbá váltam."
Az angliai és a németroszági diákéletről a
olvashattok.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
