Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának a vezetője az emelt szintű érettségit tenné két szakirányú tárgy esetében kötelezővé a felsőoktatási felvételi követelményeként. Az oktatási munkacsoport szerint a jelenlegi rendszer nem motiválja eléggé a felvételizőket. A javaslatot a Fidesz támogatja, az SZDSZ azonban tragédiának tartja - adta hírül a Magyar Nemzet.
Az érettségi és a felsőoktatási felvételi kapcsolatát sürgeti az MSZP munkacsoportja, mert szerintük a jelenlegi rendszer, amelyben a diákok plusz pontot kapnak az emelt szintű érettségiért, nem eléggé motiválja őket a tanulásra és rontja a felsőoktatás színvonalát. A szocialista munkacsoport szerint mivel a diákok bármilyen tárgyból tett emeltszintű érettségiért kapnak plusz pontot, ezért pl. a mérnök szakra felvételizők könnyedén bejutnak egy testnevelésből tett emelt szintű érettségivel, miközben senki sem méri fel a matematikából és fizikából szerzett ismereteiket. Tatai-Tóth szerint így a diákok a megfelelő ismeretek nélkül kerülnek be szakirányú képzésekre, ezért az első években előrelépés helyett kényszerű felzárkóztatás zajlik, ezzel súlyosan rontva a felsőoktatás minőségét - mondta.
"Szerettem volna minél előbb kötelezővé tenni a felvételizők számára az emelt szintű érettségit két szakirányú tárgyból, de az erről szóló módosító indítványomat a parlament oktatási bizottságában csak a Fidesz támogatta" - mondta el a Magyar Nemzetnek Tatai-Tóth. A szocialista képviselő hozzátette: az MSZP képviselőinek egy része egyetértett a javaslattal, de attól tartanak, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok a megemelt követelményszintet nem tudnák teljesíteni, ezért kiesnének a felsőoktatásból. Ennek ellenére már meg is kezdték egyeztető tárgyalásaikat a pátokkal és a szakmai szervezetekkel.
Magyar Bálint volt oktatási miniszter szerint súlyos hiba lenne egy leendő állattenyésztőtől, aki az otthoni gazdaságában dolgozik majd, és egy orvosi pályára készülőtől, aki emberéletekről dönt majd, ugyanazt a felvételi teljesítményt elvárni.
A Fidesz támogatja a javaslatot. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője szerint azért lenne szükség az emelt szintű érettségire két szakirányú tárgyból, mert az új rendszer bevezetésével megszűnt az egyetemi felvételi vizsga, így csak a központilag összeállított magasabb fokú vizsga alapján lehetne összehasonlítani a diákok tudását.
(forrás: Magyar Nemzet, Vg.hu)
(
)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
