Több mint kétezeren jelentkeztek a felsőoktatásba, februárban induló képzésekre, és 1800-an kezdhetik meg tanulmányaikat a jövő hónapban, közülük 350-en mesterképzésen. Ez az első felsőoktatási felvételi eljárás, amelyben az új, 480 pontos pontszámítási rendszerben értékelték a jelentkezők teljesítményét - áll az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) közleményében.
A 28 felsőoktatási intézmény által meghirdetett 64 különböző, februárban induló képzésre összesen 2073-an jelentkeztek. A jelentkezők közül 1178-an jelöltek meg alapképzést, 401-en mesterképzést és 563-an felsőfokú szakképzést. A jelentkezők 86 százaléka, 1799 fő nyert felvételt.
A mostani eljárás során kialakult ponthatárokból - elsősorban az alacsony létszám miatt - semmilyen következtetést nem lehet levonni a nyáron várható ponthatárokra vonatkozóan - hangsúlyozza az OFIK. 350 fő nyert felvételt mesterképzésre, a legtöbb új mesterszakos hallgatót - 190-et - a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karának költségtérítéses, levelező munkarendű közigazgatási mesterképzése fogadja.
A Magyar Táncművészeti Főiskola néptáncművész és klasszikus balett-művész mesterszakára a maximális 100 pontot kellett gyűjteniük a jelentkezőknek, a többi mesterképzésen 40 és 84 pont között alakultak a ponthatárok. 987 fő kezdheti meg tanulmányait alapszakon.
A ponthatárok nem voltak magasak: mindössze öt helyen volt szükség 200 pontnál többre a jelentkezőknek - a legtöbbre, 220 pontra a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Karának levelező, költségtérítéses tanító képzésén. A Nyíregyházi Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakának levelező, költségtérítéses formáján ezzel szemben 161 pont is elég volt a bejutáshoz.
Az egyes szakokra vonatkozó felvételi ponthatárokról az Oktatási és Kulturális Minisztérium illetve az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján (
) keresztül tájékoztatják a nyilvánosságot. A felvételizők - regisztráció után - a felvi.hu személyre szabott felületén, "Az én felvim"-ben közvetlenül is megtekinthetik a rájuk vonatkozó ponthatárokat. A felsőoktatási intézmények a felvételi döntésről minden jelentkezőnek hivatalos értesítést küldenek. A beiratkozás helyéről és időpontjáról, illetve az egyéb tudnivalókról ugyancsak az egyetemek, főiskolák küldenek tájékoztatást a leendő hallgatóiknak.
A felvételi döntés ellen a jelentkező jogorvoslati kérelmet nyújthat be az adott felsőoktatási intézményhez a döntés közlésétől, illetve a döntésnek a jelentkező tudomására jutásától számított 15 napon belül.
(
)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
