Meghúzták a februárban induló képzések ponthatárait

Csaknem 1800-an kezdhetik meg tanulmányaikat februárban az egyetemeken, főiskolákon.

  • Edupress

A felsőoktatási intézmények január 15-én döntöttek a februárban induló képzésekre jelentkezők felvételéről.

Ebben a felvételi időszakban 2073 jelentkezőből összesen 1799 főt vettek fel az intézmények mesterképzésre (350 fő), felsőfokú szakképzésre (462 fő), illetve költségtérítéses alapképzésre (987 fő).

A ponthatárok megjelennek a sajtóban, illetve a

www.felvi.hu

honlapon.

Ebben a felvételi eljárásban az alapképzésben és a felsőfokú szakképzésben már az új 400+80-as pontozási rendszert alkalmazták az egyetemek, főiskolák.

A mesterképzésben a felsőoktatási intézmények által meghatározott, 100 pontos rendszert használták. A mostani eljárás során kialakult ponthatárokból - elsősorban az alacsony létszám miatt - semmilyen következtetést nem lehet levonni a nyáron várható ponthatárokra vonatkozóan.

A 2008. szeptemberében induló képzéseket tartalmazó felsőoktatási felvételi tájékoztató múlt év decemberében jelent meg, az év végén jóváhagyott mintegy 50 új mesterképzési szakot pedig január végéig hirdetik meg. A 2008. szeptemberben induló képzésekre február 15-ig, illetve mesterképzés esetében március 15-ig is lehet jelentkezni.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu