Az Országos Felsőoktatási Információs Központ 2007-ben is megkérdezte a hallgatókat a saját intézményről alkotott véleményükről, motivációjukról, terveikről és várakozásaikról. Összesen 5738 nappali alapképzésben, valamint 43 felsőfokú szakképzésben tanuló diák válaszolt a tanulmányaikra vonatkozó kérdésekre - olvasható az OFIK hivatalos honlapján, a felvi.hu-n.
A felmérést ezúttal nem a hagyományos, "nagy" szakokon (pl. orvos, jogász, pszichológia), hanem kevésbé "népszerű" szakokon és alacsonyabb hallgatói létszámú intézményekben végezték el. Anglisztika, ápolás és betegellátás, matematika, nemzetközi gazdálkodás, nemzetközi tanulmányok, programtervező informatikus és villamosmérnök szakos, valamint további nyolc, kisebb létszámú szakok (építőmérnök, katonai vezető, környezetmérnök, műszaki informatikai mérnökasszisztens, rekreáció szervezés és egészségfejlesztés, tanító és textiltervező) hallgatóival töltettek ki kérdőívet.
Az OFIK hallgatói véleményfelmérése során fontos szempont volt, hogy a minta karonként reprezentatív legyen. A nemek aránya az egyes megvizsgált szakokon igen eltérő, köszönhetően annak, hogy a felmért alapszakok között találunk erősen "férfias" és "nőies" szakokat is. A teljes mintát 46 százalékban férfiak, 54 százalékban nők alkották. A nők ma is inkább a pedagógus-, iparművészeti-, egészségügyi-, gazdasági-, társadalomtudományi- és bölcsészképzés vizsgált szakjain vannak többségben, kevésbé érdeklődnek a műszaki tudományok különböző szakjai iránt. Ott döntő többségben férfiak vannak jelen. A többi képzés esetében a hallgatók nemek szerinti megoszlása kiegyenlítettnek mondható.
Néhány intézmény a vizsgált szakokat csak egy-két éve indította, ezért a mintában a fiatalabb évfolyamok hallgatói nagyobb arányban szerepelnek, mint felsőbb éves társaik. Ennek megfelelően a mintát 33 százalékban első-, 26 százalékban másod-, 21 százalékban harmad-, 14 százalékban negyed- és 6 százalékban ötödéves hallgatók alkották. Az adott évfolyam és az adott korcsoportok között azonban jelentős eltérés mutatkozik, ami azt jelenti, hogy nem feltétlenül a 18-19 évesek alkotják 100 százalékban az első évfolyamot. A hallgatói véleményfelmérés mintájának életkori átlaga 22 év, a legidősebb mintába kerülő diák életkora 42 év volt.
A felsőoktatás még átmeneti időszakban van, mert habár már elindultak a BSc/BA rendszerű képzések, de ugyanakkor még az intézmények többségében a hallgatók egy része a régi főiskolai és egyetemi szintű képzés szerint folytatja tanulmányait. A mintában a hallgatók 42 százaléka még főiskolai, 28 százalékuk egyetemi, 30 százalékuk pedig BSc/BA rendszerű képzésben tanul.
(
)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
