Utólagos tandíj Csehországban?

Mirek Topolánek cseh kormányfő szerdán bejelentette, hogy javasolni fogja az utólagos tandíj bevezetését a felsőoktatásban, melyet akkor kellene megfizetni, ha a hallgató befejezte felsőfokú tanulmányait és jövedelme elért egy bizonyos szintet.

  • Edupress

Jelenleg sem a tandíj összegéről, sem annak fizetési ütemezéséről nincsenek még hivatalos információk, hiszen bevezetésének feltétele, hogy a kormány elfogadtassa a parlamentben a kedvezményes diákkölcsönöket, az új ösztöndíjrendszert és a takarékoskodást az oktatásban.

A kormányfő jelentős vitákra számít az oktatás ügyével kapcsolatban, mert a parlamenti pártok álláspontja erősen megosztott a tandíjról. Egy cseh napilap azt írta, a műveltség megtérül, mivel a diplomások átlagos bére Csehországban 82 százalékkal magasabb a középiskolát végzett társaikénál.

(Forrás: MTI)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.