140 évvel ezelőtt kezdődött meg az agrár felsőoktatás Debrecenben, ahol a Magyar Rektori Konferencia (MRK) Agrár Felsőoktatási Intézmények Bizottsága (AFIB) kihelyezett ülését tartotta január 8-án.
Nagy János protektor, a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának (DE-AMTC) elnöke felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy 100 évvel ezelőtt az agrár felvételihez érettségi bizonyítvány és egy év szakmai gyakorlat is szükséges volt.
Az új típusú felsőfokú agrár alapképzésben is nagy hangsúlyt kell fordítani a gyakorlati oktatásra, a hét tanulmányi féléves BSc agrárképzés gyakorlati követelményével kapcsolatban azonban még számos kérdést pontosítani kell. Ilyen kérdés például, hogy a gyakorlat idejét a különféle szakmai területek egyéni igényeihez igazítva kellene beiktatni a tanulmányi időszakba, akár szakmánként eltérő módon is. Erről konkrét előterjesztést juttatnak el az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak.
A gyakorlati időt pedig - annak adóügyi vonzatainak figyelembevételével - be kellene illeszteni a vállalatok működésébe. Ez segíthetné azt, hogy a 15 hetes szakmai gyakorlatra érkező hallgatók akár hosszabb távú munkalehetőséget is találjanak a gyakorlatot biztosító vállalkozásoknál.
A debreceni Agrártudományi Centrumban, az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági és vidékfejlesztési központjában jelenleg több mint hatezer hallgató folytat tanulmányokat. 1857-ben kezdeményezte a debreceni városi tanács egy mezőgazdasági felsőoktatási intézmény létrehozását, mely Debreceni Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet néven a következő évben kezdhette meg működését. 1953-tól többszöri átalakulás után Debreceni Mezőgazdasági Akadémiaként működött tovább, egyetemmé 1970-ben vált. 2000-ben alakult meg a Debreceni Egyetem és létrejött az Agrártudományi Centrum is.
Csizmazia Zoltán az egyetem korábbi rektora elmondta, hogy "az integráció nagyon sokat segített ebben, a debreceni integráció az ország egyik legjobb integrációja, ez a magyarázata, hogy egy nagyon alapos előkészítés után sikerült a debreceni felsőoktatási intézeteket egy egységbe kovácsolni".
Nagy János, a Centrum vezetője szerint "teljes kínálatot tudunk nyújtani Magyarországon a gazdálkodás a mezőgazdaság, a környezetgazdálkodás a vidékfejlesztés, a tradicionális mezőgazdasági területtől egészen a biztonságos élelmiszer termelésig".
(forrás: MTI, Híradó)
(
)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
