Akár 60 ezer forintos ösztöndíj a felsőoktatásban

Több változás is életbe lép a felsőoktatás területén január 1-jén, így a felsőoktatás új típusú támogatása; a tandíjból származó bevételre vonatkozó szabályozás, s a felsőoktatási hallgatók juttatásairól és egyes térítésekről szóló rendelet is ekkortól hatályos - közölte az oktatási tárca.

  • Eduline

A felsőoktatási törvény januárban életbe lépő módosítása rögzíti az intézmények három évre szóló finanszírozását. A törvénymódosítás a felsőoktatás működőképességét biztosító, 2007. évi felsőoktatási költségvetési támogatás 214 milliárd forintos összegét tekinti bázisnak. A támogatás 2010-re 240 milliárdra nő. A képzés szerkezetében a törvénymódosítás januárban életbe lépő passzusa új képzési szolgáltatásként határozta meg a résztanulmányok indításának lehetőségét.

A minőség érdekében a felsőoktatási törvény korlátozta az oktatók további foglalkoztathatóságát. Ezentúl az az intézmény kezdheti meg működését, amelynek nyilvántartásba vétele megtörtént, a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt megkapta és az Országgyűlés döntött állami elismeréséről.

Ekkortól lép életbe a felsőoktatási hallgatók juttatásairól és egyes térítésekről szóló szabályozás is. A jogszabály rögzíti, hogy a képzési hozzájárulás 2008-tól a felsőoktatási intézmény el nem vonható bevétele, amelynek kormány által meghatározott mértékét - legalább egyharmadát, legfeljebb ötven százalékát - a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatók támogatására kell fordítani, míg a fennmaradó hányadot az intézmény a fejlesztési céljaira fordíthatja. A rendelet értelmében a bevétel 50 százaléka fordítható a teljesítmény elismerésére.

A hallgató az első félévben iskolakezdő alaptámogatásban, további félévekben szociális támogatásban és tanulmányi ösztöndíjban részesülhet. Előírták a képzési hozzájárulás alóli mentesítés mértékét, s pontosították a határon túli magyarok számára adható ösztöndíj szabályrendszerét. A módosítás átvezeti az Oktatási Hivatal létrejöttével és feladatainak bővülésével kapcsolatos változásokat, a felsőoktatási információs rendszerre vonatkozó rendelkezéseket pontosítja. A felvételi eljárásból, valamint a diákigazolvány kiadásából befolyó pénz az Országos Felsőoktatási és Információs Központ, illetve az Educatio Kht. helyett az Oktatási Hivatal számlájára érkezik.

A cikk további részletei: http://hvg.hu/itthon/20071227_felsooktatas_januar_1.aspx

Forrás: MTI

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Érettségi-felvételi
Kurucz-Gáspár Tünde

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Érettségi-felvételi
Palotás Zsuzsanna

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.