NATO és a Balkán - középiskolai vetélkedő

A NATO és a Balkán című középiskola vetélkedőt Cegléden, a Honvédség és a Társadalom Baráti Kör Ceglédi Szervezetének közreműködésével rendezték meg november 20-án. A döntőre a legjobb feladatlapot beküldő hét csapat kapott meghívást.

  • Edupress

A megjelenteket Tótin Lóránt Cegléd Város alpolgármestere köszöntötte, majd a rendezvényt Dr. Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára nyitotta meg. A zsűri tagjai voltak Laczik Zoltán, főtitkár, Magyar Atlanti Tanács; Kovács Zoltán, történelemtanár, Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola; Tábori László, titkár, Honvédség és Társadalom Baráti Kör Ceglédi Szervezete.

A versenyen a csapatok számot adtak a NATO-val és Balkánnal kapcsolatos ismereteikről, és komoly verseny után alakult ki a szoros végeredmény. Első helyen a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium csapata végzett, második lett a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, a dobogós harmadik helyen pedig a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium csapata végzett.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.