A legjobb biztonságvédelmi oktató

Az év biztonságvédelmi oktatója 2007 díját Dr. Kósa Csaba, a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar tanára kapta.

  • Edupress

A Detektor Plusz című folyóirat idén nyolcadik alkalommal hirdette meg a biztonságvédelmi és biztonságtechnikai szakma pályázatát. Ezúttal öt kategóriában hirdettek győzteseket, melyekből Az év biztonságvédelmi oktatója címet Dr. Kósa Csaba nyerte el. A díjakat decemberben adták át, a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesületének konferenciáján.A BMF oktatója több mint négy évtizede dolgozik főiskolai tanárként, kiemelkedő eredményeket ért el a biztonságszervező szakmérnökök másoddiplomás képzése terén. Számos szakkönyve jelent meg, részt vett az oktatás módszertani hátterének kialakításában. A 2006. évi Bánki Szimpóziumon életművéért megkapta az oktatási és kulturális miniszter díszoklevelét, valamint a Magyarországi Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság elismerő oklevelét.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.