Űrhajós látogatás az ELTE-n

Prof. Dr. Ernst Messerschmid, az Institut for Raumfahrtsysteme, Universität Stuttgart intézetigazgatója tart előadást az ELTE Informatkai Karán október 30-án.

  • Edupress

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karán a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék vendége Prof. Dr. Ernst Messerschmid, az Institut for Raumfahrtsysteme, Universität Stuttgart intézetigazgatója. Messerschmid professzor október 30-án 10 órai kezdettel angol nyelvű nyilvános előadást tart az egyetem lágymányosi kampuszán, az Északi tömb Kari tanácstermében (Budapest, XI. Pázmány Péter sétány 1/A, VII. emelet 7.21) International Space Station and the Mission to Planet Earth címmel.Az űrkutató fizikus professzor beszámol a Nemzetközi Űrállomáson szerzett személyes tapasztalatairól is.Ernst Messerschmid 1945-ben született. Egyetemi tanulmányait Tübingenben és Bonnban végezte. 1985-ben a Challenger fedélzetén ő volt az első (nyugat)német űrhajós.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.