Tandíj ellen tüntettek az Eszterházy Károly Főiskola hallgatói

A tandíj ellen demonstráltak szeptember 26-án, szerdán este az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) hallgatói Egerben és Miskolcon. A tüntetés a borsodi megyeszékhelyen kezdődött, ahová a több mint 200 egri hallgató négy busszal érkezett, a Miskolci Egyetem Hallgatói és Doktoranduszhallgatói Önkormányzat (MEHÖK) által szervezett megmozdulásra.

  • Edupress

A Miskolci Egyetem parkjában több mint kétezer hallgató gyűlt össze. Itt Hircsu Ákos, a MEHÖK általános alelnöke, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Észak-magyarországi Régiójának elnöke elmondta, hogy politikamentes demonstrációt szerveztek. A tandíj ellen tüntetnek, pártállástól függetlenül.Sass Dániel, az EKF Hallgatói Önkormányzatának elnöke a demonstráción arról szólt, hogy a tandíj jelenlegi formája egy hibás politikai döntés, ugyanakkor leszögezte: a tüntetés "nem politikai állásfoglalás egyik oldalon sem, és elhatárolódunk minden, a napi politikát érintő megmozdulástól, elvi és erkölcsi szolidaritástól. Annak, hogy ma itt ilyen sokan összegyűltünk, egyedüli célja a hallgatókat érintő tandíj bevezetésének ésszerűtlenségére való figyelemfelkeltés itt Miskolcon és az ország több pontján egyaránt. Ne a pénz tegyen minket gondolkodó emberekké!" - mondta.A miskolci tüntetést követően Egerben a Líceum előtt, az Eszterházy téren folytatódott a demonstráció. Csaknem 700 hallgató a megmozdulás mottóját ábrázoló pólóban, közösen, fáklyákkal a kezükben a Dobó térre vonult, ahol élőképet alkotva No tandíj feliratot rajzoltak ki, ezzel zárva a békés felvonulást.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.