Történelmet írt a hazai felsőfokú gazdaságtudományi képzésben és a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának életében is dr. Menyhárt Eszter, a kar egyetemi tanársegéde: a European Doctoral Programmes Association in Management and Business Administration (EDAMBA) nemzetközi szervezet pályázatán a "top 3" tagjaként végzett a magyar fiatal. Dr. Menyhárt Eszter a második helyezést hozhatta haza szeptember elején Pozsonyból.
A kar Gazdaságelméleti Intézetének egyetemi tanársegéde a múlt évben szerezte meg doktori fokozatát, és e disszertációjával jelentkezett az európai gazdálkodási és menedzsment doktori programokat összefogó szervezet - melynek a Miskolci Egyetem "Vállalkozáselmélet és Gyakorlat" Doktori Iskolája is tagja - évente kiírt pályázatára.Kutatási területe a modern közgazdasági elméletek vizsgálata, különös tekintettel a közgazdaságtan retorikai megközelítésére, amely a főárami közgazdaságtan egy lehetséges alternatív módszertanát kínálja. Tevékenysége felöleli az irányzat gazdaságelmélet-történeti előzményeinek felkutatását, a mai közgazdasági retorika vizsgálatát Donald N. McCloskey (a diszciplína életre hívója) és kritikusainak művei alapján, a diszciplína továbbfejlesztésének lehetséges alternatíváinak, illetve a tudományos eredmények gyakorlati hasznosíthatóságának vizsgálatát.Dr. Menyhárt Eszter nemzetközi szinten elért sikeréhez járul a tény: a doktori fokozata megszerzéséhez szükséges minden követelményt angol nyelven teljesített. Az EDAMBA-pályázatán pedig az első magyar nemzetiségű fiatal, aki a legjobb három helyezett között szerepel. A díjat szeptember első napjaiban vehette át Pozsonyban, a nemzetközi szervezet idei közgyűlésén. (
)
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
