"Ahol nincs kommunikációs főiskola, ott is csinálódik"- Berecz András mesemondó ezekkel a szavakkal zárta előadását a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola szeptember 7-én megtartott évnyitóján. A rendezvény díszvendégeként Dr. Vági Márton, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke tartott előadást az európai pénzek felhasználásáról, valamint a főiskola fejlesztési programban betöltött jelentős szerepéről.
Dr. Vass László rektor köszöntötte a főiskola immár hatodik alkalommal megtartott évnyitóján a hallgatóit, dolgozóit, meghívott vendégeit, valamint azon szerencsés elsősöket, akik - Dr. Vági Márton szavait idézve - "történelmi jelentőségű időszakban kezdhetik meg tanulmányaikat ebben az intézményben". A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke az elismerés hangjáról tett tanúbizonyságot, amikor előadásának központi témájába helyezte a főiskolát, mint az egyik legjobb pályázó intézetet, valamint annak hallgatóit, akik "haszonélvezői, alakítói, felhasználói lesznek a jelenlegi fejlesztési politikában bekövetkező folyamatoknak". Beszédében kiemelte azt a két, EU szakon végzős hallgatót, akik két éves főiskolai demonstrátori munka után idén nyáron az NFÜ ösztöndíjas munkatársaiként tartják "régi" főiskolájukkal a kapcsolatot. A rendezvény további részében átadásra került két főiskolai docensi kinevezés: Dr. Orodán Sándor, a Magyar Szóvivők Egyesületének elnöke és Dr. Papp József, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola kiváló óraadó oktatója vehette át a kitüntető címet. Ezt követően a BKF rektora büszkén nyújtotta át a három köztársasági ösztöndíjról kiállított miniszteri adományozó levelet, melyet a kiválasztott BKF hallgatók kiemelkedő tanulmányi eredményükért, illetve szakmai területen végzett kimagasló munkájukért kaptak. (
)
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
