A természettudományos képzési terület a hazai felsőoktatás egyik legelismertebb, hagyományokkal bíró oktatási szegmense. A természettudósok mellett a természettudományi tanárképzés is jelentős az országban. A természettudományi szakokon ugyan tapasztalható az általános jelentkezői létszámcsökkenés, mégis szilárdnak és kiegyensúlyozottnak mondható évek óta a szakok iránti érdeklődés - derült ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) vizsgálatából.
A nagy egyetemek dominálnak
Az elsőhelyes, összes tagozatot és finanszírozási formát figyelembe véve 665-ről 543-ra csökkent az idén matematika szakra jelentkezők száma.A természettudományi képzést választók körében a legnépszerűbbek a nagy múltú, hagyományokkal bíró intézmények, azok közül is az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Az ELTE Természettudományi Karának matematika szakára jelentkezett az 543 főből 197 felvételiző, ez is mutatja többek között az intézmény népszerűségét. Ezt követte a Szegedi Tudományegyetem TTK csaknem száz (92) jelentkezővel, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 82 felvételizővel. Ezeket követte a debreceni és pécsi egyetem, majd a főiskolák.
A nappali tagozat és az alapképzés a jellemző
A matematika szakot megjelölők körében elsősorban az alapszak és nappali tagozat a népszerű, szinte minden jelentkező (97, 4 százalék) alapképzésben kívánt tanulni és szintén a jelentkezők java (89, 1 százaléka) a nappali tagozatos oktatási formát jelölte meg. Költségtérítéses finanszírozási formában kevesen, mindössze 53-an vállalták a képzés megkezdését, a maradék 91, 8 százalék az államilag támogatott formát jelölte meg első helyen. Meg kell említeni azonban, hogy a tanárképzésben mindig helyet kapott a levelező tagozat, ez a matematika tárképzésben is látszik, 10, 9 százalék ezt a képzési formát választotta.
Főleg fiatalok, de férfiak és nők egyenlő arányban választják
A matematika szakra jelentkezők 61, 4 százaléka frissen érettségizett, ez sokkal magasabb arány, mint a többi szak esetében. Emellett sokan érdeklődnek a szak iránt a 20-27 év közöttiek, a náluk idősebb korosztály azonban nem nagyon mutatkozik a jelentkezők között.A nemek arányát illetően több éve az a tendencia, hogy nem csak a férfiak körében népszerűek a természettudományi szakok, sőt. Az idei jelentkezések statisztikai adatai azt mutatják, hogy majdnem megegyező arányban szerepelnek a nők és férfiak az elsőhelyes jelentkezők között. 51, 2 százalék férfi és 48, 8 százalék nő jelentkezett.Érdemes megemlíteni, hogy matematika szakon valamivel több a külföldi jelentkező (4, 7 százalék), mint a többi szak esetében jellemző, főként határon túli magyarokról van szó.
A jelentkezők háromnegyede gimnáziumban érettségizett
A matematika szak megjelölőinek 68, 4 százaléka érettségizett gimnáziumban, további 3,3 százalékuk kéttannyelvű gimnáziumban. A maradék 24, 1 százalék rendelkezik szakközépiskolai érettségivel, ez az arány átlagosan a többi szak estében 36 százalék. Az átlagosnál magasabb százalék rendelkezik nyelvvizsgával, a jelentkezők 43, 5 százalékának van valamilyen nyelvvizsgája, sőt a 34, 6 százalék rendelkezik "C" típusú középfokú nyelvvizsgával.A teljes tanulmány
olvasható.(
)
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
