Objektíven tájékoztat-e a magyar sajtó és pártatlan-e? - Többek között erre a kérdésre is keresi a választ a Kiegyensúlyozottság és kampány a médiában című tanulmánykötet, melyet Bajomi-Lázár Péter, Kotroczó Róbert és Sükösd Miklós szerkesztett. A könyvet Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Intézet igazgatója mutatta be a közönségnek augusztus 30-án a Független Médiaközpontban.
A Kiegyensúlyozottság és kampány a médiában kiadvány a 2005 novemberében azonos címmel tartott közös konferenciának szerkesztett változata, melynek kiadását a Zsigmond Király Főiskola, az RTL klub valamint a CEU is támogatta. A kötet médiakutatók, médiapolitikusok, médiajogászok, újságírók által felvetett gondolatok, előadások, valamint az ehhez kapcsolódó szakértők észrevételeit tartalmazza szerkesztett formában.A megjelent kiadvány arra keresi a választ, hogy a kiegyensúlyozottság miként érvényesül a mai magyar sajtóban és médiában. Mit tehetnek az újságírók, ha úgy érzik, hogy a politika befolyásolni akarja őket? Ki az, aki megszabhatja a követelményeket, és mi az újságírók feladata ebben az esetben?Bajomi-Lázár Péter - a Zsigmond Király főiskola tanára -, a kötet egyik szerkesztője kifejtette, hogy a könyvet már az előző választási kampány előtt szerették volna megjelentetni, és bár csak most jelent meg, aktualitásából nem vesztett. Majtényi László a könyvbemutató kapcsán elmondta, hogy nagyobb teret kellene engedni a média önszabályozásának. "Magyarországon minden nyilvános, ami titkos, és semmi sem kerül nyilvánosságra, ami a nyilvánosságra tartozik" - tette hozzá.(
)
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
