Objektíven tájékoztat-e a magyar sajtó és pártatlan-e? - Többek között erre a kérdésre is keresi a választ a Kiegyensúlyozottság és kampány a médiában című tanulmánykötet, melyet Bajomi-Lázár Péter, Kotroczó Róbert és Sükösd Miklós szerkesztett. A könyvet Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Intézet igazgatója mutatta be a közönségnek augusztus 30-án a Független Médiaközpontban.
A Kiegyensúlyozottság és kampány a médiában kiadvány a 2005 novemberében azonos címmel tartott közös konferenciának szerkesztett változata, melynek kiadását a Zsigmond Király Főiskola, az RTL klub valamint a CEU is támogatta. A kötet médiakutatók, médiapolitikusok, médiajogászok, újságírók által felvetett gondolatok, előadások, valamint az ehhez kapcsolódó szakértők észrevételeit tartalmazza szerkesztett formában.A megjelent kiadvány arra keresi a választ, hogy a kiegyensúlyozottság miként érvényesül a mai magyar sajtóban és médiában. Mit tehetnek az újságírók, ha úgy érzik, hogy a politika befolyásolni akarja őket? Ki az, aki megszabhatja a követelményeket, és mi az újságírók feladata ebben az esetben?Bajomi-Lázár Péter - a Zsigmond Király főiskola tanára -, a kötet egyik szerkesztője kifejtette, hogy a könyvet már az előző választási kampány előtt szerették volna megjelentetni, és bár csak most jelent meg, aktualitásából nem vesztett. Majtényi László a könyvbemutató kapcsán elmondta, hogy nagyobb teret kellene engedni a média önszabályozásának. "Magyarországon minden nyilvános, ami titkos, és semmi sem kerül nyilvánosságra, ami a nyilvánosságra tartozik" - tette hozzá.(
)
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
