Az idén sikerült a parlagfűből olyan kivonatot készíteni, amelynek antibakteriális hatását vizsgálatok igazolták - jelentette be Bíró Gábor, az információs tanácsadással és képviseleti szolgáltatással foglalkozó BGV-INNOV Kft. ügyvezető igazgatója.
Biró szerint az állam által évente a parlagfű-probléma kezelésére fordított 60 milliárd forint 3-4 százalékának átcsoportosításával és megfelelő befektetői háttérrel létre lehetne hozni egy évi 5 ezer tonna kapacitású üzemet. A gyomnövény begyűjtését ellátó hálózat működtetésével és több tízezer alkalmi munkavállaló foglalkoztatásával drasztikusan csökkenthető lenne a parlagfűvel fertőzött terület.
A virágzás előtti begyűjtés esetén nem alakul ki a pollen, az alapanyag utánpótlás mégsem szűnne meg, mert a parlagfű magja 35-40 évig csíraképes. Az üzem Európában egyedülálló módon dolgozná fel a parlagfüvet. Egyelőre még nincs tervezett helye a beruházásnak, és azt sem tudta megbecsülni a szakember, hogy milyen felvásárlási árral számolhatnának majd a gyomnövény begyűjtői. A felvásárlási ár nagyban függ attól, hogy a kezdeményezés milyen állami támogatásban részesül majd.
Nagy István, a debreceni egyetem docense elmondta: az üzem közepes zaj- és környezetterheléssel működhet majd. A begyűjtött parlagfű szárítás és bálázás után válik alkalmassá a feldolgozásra. A feldolgozásra nem kerülő mennyiséget pedig biomassza kazánban égetnék el, így hasznosítva azt. Császár Antal (Fidesz), a parlament környezetvédelmi bizottságának tagja támogatásáról biztosította a projekt vezetőit.
Magyarországon a 6,2 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosítható területből 5 millió hektáron fordul elő parlagfű. Egy közepes növény 3-4 ezer darab csíraképes magot érlel és 8 milliárd pollent képes termelni. A légúti allergiát kiváltó pollenszórás zöme július végén és augusztusban történik. A virágpor akár 100 kilométeres távolságot is képes megtenni.
