Ha készítenél magadról egy fotót a félév elején és a vizsgaidőszak végén, a különbség rémisztő lenne.
Amikor körbenézel a vizsga közben a teremben és rájössz, hogy elszúrtad.
Amikor vizsga közben azt látod, hogy mindenki vonalzót használ, neked meg fogalmad sincs, mihez kellene a vonalzó.
Vagy miután beadtad a papírt és rájössz, egyáltalán nem sikerült. A barátaid körülötted azon vitatkoznak, hogy 75 vagy 80 a megoldás, amikor neked -4 lett.
Erre a három dologra lenne a legnagyobb szükséged.
Így nézel ki, amikor betegen mégy vizsgázni, és már háromszor köhögtél úgy, hogy mindenki téged bámult dühös tekintettel. Aztán megpróbálsz nem köhögni többet.
Amikor feleletválasztós tesztet kapsz a vizsgán és csak bámulod és bámulod, mind ugyanolyannak tűnik. Majd eldöntöd, hogy mindegyikre a C-t fogod bekarikázni.
Ezt akarod mondani a profnak, aki megbuktat az utolsó vizsgádon.
Sajnálom, de hihetetlenül tehetséges vagyok.
Hihetetlen vágyat kezdesz érezni arra, hogy az évben először éppen most kitakarítsd a szobád. Inkább a porszívó, mint a tanulás.
Előfordulhat, hogy elfelejted, hogy vizsgázol vagy egy totál más terembe mégy be.
A vizsgaidőszak végére így fogsz kinézni a kávé-stressz diétád miatt.
Miután túl vagy brutális vizsgaidőszakon, megpróbálod elfogadni a sorsod. No meg valahogy megmagyarázni a szüleidnek, hogy ez teljesen normális.
A vizsgák végékez közeledve egyre többet gondolsz a bosszúra, hogyan fogod a tanároknak visszaadni azt a sok idegeskedést, amit neked át kellett élned.
