A szegedi tanárszakos hallgatók közül többen 15-20 ezer forinttal kevesebbet kapnak a megérdemelt ösztöndíjnál, a háttérben a Neptun hibája áll.
A Magyar Narancs azt írja, a probléma a Szegedi Tudományegyetem osztatlan és mester tanárképzésein tanuló ötödéveseket érinti. Az egyetem tavasszal állt át az ETR elektronikus tanulmányi rendszerről a Neptunra, nem éppen zökkenőmentesen.
A pedagógushallgatók a harmadik év után szakosodnak, az új tanulmányi rendszer azonban a szakosodás után felvett tárgyaikat valamiért kihagyta a tanulmányi ösztöndíj kiszámításából.
Így annak a tanárszakos hallgatónak, aki tavasszal nem vett fel szakosodás előtti tantárgyat, 0 forint ösztöndíjat kalkulált a rendszer, aki csak néhány ilyen tárgyat végzett el, az jellemzően a minimális összeget kapta. Abszurd módon azok jártak jól, akiknek nagy elmaradásaik voltak.
A decemberi ösztöndíj a hét elején érkezett meg a diákok számlájára, azonban továbbra sem oldódott meg az összes probléma. Akik korábban 0 forintot kaptak, azok most visszamenőlegesen is kézhez vehették az ösztöndíjukat, csökkentés pedig azoknál sem volt, akik a hiba következtében több pénzhez jutottak, mint amennyi járt volna. Több olyan hallgatóval is beszélt viszont a lap, akinek nem emelkedett az alacsonynak tartott ösztöndíja.
Kiborultatok a Neptun miatt? Nézzétek meg, hány milliót költenek ilyen rendszerekre az egyetemek
2010-ben bruttó 462 millió, 2016-ban 581 millió forintot fordítottak az állami egyetemek és főiskolák tanulmányi rendszerekre, ezen belül a Neptunra 2010-ben 272 millió, 2016-ban pedig 545 millió forintot - derül ki az LMP-s Ikotity István kérdésére adott államtitkári válaszból. Az LMP-s politikus "Meddig szórja még a közpénzt a kormány a Neptun tanulmányi rendszerre?"
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
