Hat hónapot kértek a tüntető hallgatók és tanárok

Három óra helyett hat hónapot és nemzetközi szakértők bevonását kérték az új felsőoktatási stratégia ellen tiltakozásokat szervező hallgatók és diákok – írta a hvg.hu.

  • Eduline
Czervan Andrea / Eduline

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma mindössze három órát adott az egyetemeknek arra, hogy megújítsák a hazai nemzetközi tanulmányok oktatását. Ezt utasították el az ELTE Társadalomtudományi Karának hallgatói és tanárai, akik felvették a kapcsolatot nemzetközi szakértőkkel és szakértői szervezetekkel – írta a hvg.hu.

Majtényi Balázs, a TáTK Nemzetközi Tanulmányok szakának oktatója, egyetemi docens elmondta, hogy nem csak nyugat-európai, de koreai és japán szakértőkkel is felvették a kapcsolatot, több helyről azonnal pozitív választ kaptak.

A Felsőoktatásért felelős államtitkárság pénteki sajtóközleménye és a kedden kiszivárgott felsőoktatási törvénytervezet megszüntette volna több egyetemi szak mellett a nemzetközi tanulmányok szakot és a konzisztóriumok bevezetésével elkaszálta volna az egyetemi autonómiát. Kedden jelentette be Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, hogy megmaradhatnak nemzetközi tanulmányok szakok.

Egy televíziós interjúban azonban azt mondta, át kell alakítani a szakot, mert hibás az, hogy „mit, hogyan és hol tanítanak”. Erre az átalakításra kaptak három órát az egyetemek. Palkovics az interjúban azt is elmondta, a Rektori Konferencia kérte a szakok bezárását, ezt azonban Tausz Katalin, az ELTE TáTK dékánja cáfolta. Az interjút itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.