Alaptámogatás, tanulmányi ösztöndíj, szociális támogatás, Bursa Hungarica - milyen támogatásokat és ösztöndíjakat kaphatnak az elsőéves egyetemisták és főiskolások? Utánajártunk.
Alaptámogatás
Az egyetem és főiskola első évében egyszeri alaptámogatást igényelhettek, ha állami ösztöndíjas, nappali tagozatos képzésen tanultok. Ez az összeg a felsőoktatási szakképzés, alap- és osztatlan képzés esetén a hallgatói normatíva 50 százaléka (59 500 forint), mesterképzés esetén 75 százaléka (89 250 forint). Alaptámogatást a fogyatékossággal élők vagy egészségi állapotuk miatt rászorultak, hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, családfenntartók, nagycsaládosok, félárvák, árvák kaphatnak, illetve azok a hallgatók, akik nagykorúságuk előtt gyámság alatt álltak.
Bursa Hungarica
A pályázatot minden évben ősszel írják ki: hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló diákok pályázhatnak, akik főiskolára, egyetemre járnak, vagy a következő tanévben szeretnék megkezdeni felsőfokú tanulmányaikat. Utóbbiak csak akkor kaphatnak támogatást, ha bekerülnek valamelyik felsőoktatási intézménybe.
A támogatást alap- vagy mesterszakos hallgatók, egységes, osztatlan képzésben és felsőfokú szakképzésben részt vevő diákok egyaránt megkaphatják - önköltséges hallgatók is pályázhatnak, esti és levelező tagozatosok azonban nem. A támogatás havonta 5-6000 forint. Bővebb infót itt találtok.
Tanulmányi ösztöndíj
Tanulmányi ösztöndíj a második félévtől az állami ösztöndíjas hallgatónak jár, az előző szemeszterben nyújtott teljesítményük (számít a kreditek száma és az osztályzat is) alapján. Ilyen támogatást legfeljebb az állami ösztöndíjas hallgatók ötven százaléka kaphat, havi összege pedig nem lehet kevesebb a hallgatói normatíva öt százalékánál (ez jelenleg 5950 forint). Az ösztöndíj öt hónapra szól, a szeptemberi, illetve februári összeget az októberivel, illetve márciusival együtt utalják.
Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj
A nappali tagozatos, állami ösztöndíjas hallgatók, illetve azok pályázatnak rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíjra, akik tanulmányaikat támogatott formában kezdték meg, és a megkezdett félévek száma alapján jogosultak lennének az állami ösztöndíjas képzésre.
A rendszeres szociális ösztöndíjra félévenként pályázhattok, az ösztöndíjat pedig havonta utalják a fogyatékossággal élő vagy egészségi állapotuk miatt rászorult, halmozottan hátrányos helyzetű, családfenntartó, nagycsaládos vagy árva hallgatóknak.
A támogatás havi összege nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 20 százalékánál (23 800 forint), a hátrányos helyzetű, korábban gyámság alatt álló, illetve félárva diákoké pedig a normatíva 10 százalékánál (11 900 forint). Azt, hogy ki jogosult rendszeres szociális ösztöndíjra, azt az intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározottak szerint állapítják meg.
Ha váratlan esemény – baleset vagy állás elvesztése – miatt romlik a hallgató szociális helyzete, akkor pályázhat rendkívüli szociális ösztöndíjra. Ez egyszeri juttatás, a kérelmekről havonta egyszer hoznak döntést.
Út a felsőoktatásba
Ösztöndíjat vagy önköltség-támogatást kaphattok, ha pályáztak az Útravaló-MACIKA programba tartozó Út a felsőoktatásba ösztöndíjra. A pályázat célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma hallgatók felsőoktatási esélyegyenlőségének javítása, tanulmányaik megkezdésének támogatása.
Klebelsberg Képzési Ösztöndíj
A Klebelsberg Képzési Ösztöndíjra osztatlan tanárszakos hallgatók pályázhatnak. A támogatás összege havi 25-75 ezer forint között mozog. Ez az összeg az első két félévre jár, utána a kreditindex alapján határozzák meg a juttatást.
Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj
Az ösztöndíjjal azokat a sportolókat támogatják, akik egyetemen vagy főiskolán tanulnak, és esélyük van arra, hogy olimpiai vagy paralimpiai versenyszámban Európa-bajnoki, világbajnoki vagy olimpiai, paralimpiai érmet szereznek. A támogatásra a 35 év alatti, nemzeti válogatott kerettagsággal rendelkező hallgatók pályázhatnak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
