A felsőoktatás ma már egy komoly befektetés a családnak, amit sajnos egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak. Kiszámoltuk, hogy egy budapesti fősikolára felvett vidéki diák tanévkezdése mekkora megterhelést jelent a családi kasszára nézve.
Ha önköltséges képzésre vettek fel, akkor nincs mese, már ősszel be kell fizetni a tandíjat. Ez képzéstől és intézménytől függően változhat, egy vidéki bölcsészeti- vagy gazdasági képzésen 100-150 ezer forintból kijön egy félév, de az orvosi szakokon már a másfél millióhoz közelít a tandíj mértéke. A tandíj persze teljes mértékben kifizethető a Diákhitel 2 konstrukcióval, ebben az esetben azonban vállalni kell, hogy a diplomaszerzés után egyből adóssággal a nyakatokban kereshettek munkát.
Az egyetemi/főiskolás lét legjelentősebb költsége lehet a lakhatás. Igazából két költségkímélő megoldás létezik: ha a szülővárosotokban találtok képzést, vagy felvesznek egy kollégiumba. Sajnos a kollégiumi ellátás itthon meglehetősen korlátozott, így a többségnek maradnak az egyre dráguló albérletek. Budapesten 120-160 ezer forint egy átlagos lakás havi bérleti díja rezsi nélkül, de egy 1,5-2 szobás lakásban akár hárman is lakhattok, így valamelyest méréklődnek a költségek. Az első hónapban viszont egy havi kaucióval érdemes számolni, így ez a kezdéskor nagyobb kiadást jelent.
Mivel ma már szinte mindent Neptunon keresztül kell intézni, nem árt, ha van egy laptopotok. Használtan egy nem túl korszerű, de működő gépet már 50 ezerért is lehet kapni, de az új masinák inkább 100 ezer forint környékén kezdődnek. Költségkímélő megoldás lehet a tanévkezdés előtt gyakorta meghirdetett, kamatmentes hitelt kínáló konstrukciókkal vásárolni.
Tankönyveket ma már nem feltétlenül kell nyakló nélkül vásárolni, sokszor a hallgatók meg tudják osztani egymással a lényeges tartalmakat. Néhány könyvet azonban elkerülhetetlenül meg kell majd vásárolni, a drágább szakmai kiadványok pedig akár tízezres kiadást is igényelhetnek.
Számításaink szerint egy viékden élő, Budapesen főiskolát kezdő hallgató a fenti költségek átlagát tekintve a következő költségekkel szembesülhet tanévkezdéskor:
Albérlet első havi díja (még rezsi nélkül) + kaució: 45 ezer + 45 ezer = 90 ezer forint
Tandíj az első szemeszterre: 150 ezer forint
Laptop: 90 ezer forint
Tankönyvek: 15 ezer forint
Összesen tehát akár 345 ezer forintos megterhelést is jelenthet a családnak néhány hét leforgása alatt, ha egy gyerek elkezdi a főiskolai tanulmányait.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
