Több millió forint az egy évre számított összköltsége azoknak az egyetemi és főiskolai hallgatóknak, akik most szeptemberben kezdik meg tanulmányaikat, ha számításba vesszük a tandíjat, a lakhatást és az összes egyéb kiadást.
A CIG Pannónia Életbiztosító adatai alapján az elmúlt öt évben átlagosan 38 százalékkal növekedtek egy felsőoktatási tanulmányait most kezdő hallgató kiadásai.
A diploma megszerzése jelentős költségekkel jár még az államilag támogatott felsőoktatási képzésen tanulók számára is. A megélhetéssel járó kiadások növekedése a felsőoktatásban tanulókat hatványozottan érinti, hiszen az elmúlt öt évben nem csak a tandíjak, de az ingatlanpiaci árak is az egekbe szöktek.
A CIG Pannónia Életbiztosító által készített vizsgálat alanyát egy olyan, a felsőoktatásba frissen felvételt nyert diák éves költségei képezték, aki önköltséges formában, a szülővárosától távol, egy budapesti egyetemen kezdi tanulmányait 2016-ban. Az összehasonlítás alapját egy megegyező paraméterekkel rendelkező hallgató éves összes kiadása jelentette 2011-ben.
A vizsgált hallgató egyik elsőszámú költsége maga a tandíj, amely az elmúlt 5 évben folyamatosan emelkedett Magyarországon. 2011-ben az egyetemek, főiskolák átlagosan 200 000 forintot kértek félévenként az oktatásért. Mára ez az összeg közel 300 000 forint, de van, ahol akár 400 000 forintra rúghat az önköltség a felvi.hu adatai szerint.
Ha a hallgató szülővárosától eltérő helyre nyert felvételt, akkor a költségek megsokszorozódnak. A budapesti albérletárak az elmúlt két évben ugrásszerű növekedésnek indultak. A legfrissebb adatok szerint ma az átlagos négyzetméter ár a fővárosban 2 792 forint , ami közel két és félszerese a 2011-es albérletáraknak . A vizsgált hallgató egy 35 négyzetméteres lakást bérel magának.
Ha egy diák naponta 2 500 forintot szán élelmiszerekre, hetente 12 000 forintot fordít kultúrára, sportra, szórakozásra, havonta 11 000 forintért vásárol magának ruhákat, akkor az említett kiadásai 2011-hez képest 8,4 százalékkal nőttek.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
