Számos területen folyamatos a diplomás szakemberhiány, ugyanakkor a frissen végzettekkel szemben sokszor bizalmatlanok a cégvezetők – ez derült ki abból a kutatásból, amit a HVG HR Center megbízásából a GVI és az Aon Hewitt végzett. A vizsgálat előrevetítette azt is, milyen diplomákat lesz érdemes szerezni a jövőben.
A közép- és nagyvállalati diplomás munkaerő-szükségletet és a szakember-kibocsátást térképezte fel a Macro-Talent 2015-2017 kutatás, melyet a HVG HR Center megbízásából a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és az Aon Hewitt készített, 100 főnél nagyobb hazai vállalatokat kerestek meg. Prognózisuk segíthet a továbbtanulást tervezőknek a szakmaválasztásban, a cégeknek a tervezésben, és a diplomásoknak jó előrejelzést adhat arra, milyenek lehetnek elhelyezkedési esélyeik. A vállalatoknak csak 12%-a számol úgy, hogy friss diplomást vesz fel az elkövetkező három évben, a megüresedő diplomás pozíciók nagy részét inkább úgynevezett junior és szenior szakemberekkel kívánják betölteni. A friss diplomásokkal kapcsolatban kitapintható az a félelmük, hogy a fiatalok nem fognak helyt állni.
Ezen felül kevésnek tartják a diplomások számát, főleg mérnöki területen van jelentős szakemberhiány. A kutatás kimutatta, hiába jó a magyarok akadémikus tudása, nem megfelelő a gyakorlati ismeretük, nincs problémamegoldó képességük, valamint az önbizalom terén is súlyos hiányosságaik vannak. A cégvezetők elsősorban a beilleszkedés és az önálló munkavégzés készségét, illetve a szakmai elhivatottságot és a munkához való hozzáállást említik fájó pontként. Azt is hangsúlyozták, hogy a keresett diplomával rendelkezők 17-20 %-a néhány éven belül úgyis külföldön vállal munkát.
A cégek különösen a műszaki, mérnöki területen számolnak elhúzódó szakemberhiánnyal, ezen belül is gépész- és villamosmérnökből, egyéb műszaki végzettségű szakemberből, jármű- és közlekedési, valamint agrármérnökből van jelenleg is kevés (ebben a sorrendben), és 2017-re is még hasonló lehet a helyzet.
Valódi tudás a diplomagyár helyett
A Telenor HR vezérigazgató-helyettese, Németh Zoltán szerint az a legfontosabb, hogy valódi tudást szerezzenek, hogy megtanuljanak tanulni, mert csak így tudnak versenyképesek maradni. Ez különösen a gyorsan változó digitális világban fontos, ahol rendre alakulnak az új szakmák.
Németh Kinga az Audi Hungária személyügyi referensek területének vezetője szerint mindenkinek meg kell találnia, miben jó, mi lelkesíti, és azt érdemes tanulnia, csinálnia. Arra bíztatott, hogy a fiatalok keressék a lehetőségeket és ne féljenek az új dolgoktól. Javier González Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője szerint is az a jó, ha valakinek a munkája a szenvedélye, szerinte a szakmai tudás mellett azon nagyon kell figyelni a szociális képességekre is. Jean Grunenwald, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója pedig arra bátorított, hogy a fiatalok ragadjanak meg minden kínálkozó lehetőséget és ne féljenek, legyenek merészek.
A kutatást támogató cégek (Bosch, Audi, Nestlé, Telenor) képviselői azt tanácsolták, hogy a diákok próbáljanak még a munkába állás előtt tapasztalatot szerezni, kapcsolódjanak be a gyakornoki programokba, és fejlesszék magukat az úgynevezett soft skillek megszerzésében. Mind a négy cégnél úgy látják, hogy az elméleti képzés kiváló színvonalú Magyarországon, a gyakorlati részen azonban kellene még erősíteni. Ezért is tartják fontosnak a duális képzés előtérbe helyezését.
Az Audi és a Bosch már együttműködik az egyetemekkel, és például gyakornoki programjaikon is segítenek megszerezni a fiataloknak azt a plusztudást, ami kell ahhoz, hogy még jobban megfeleljenek a cégek elvárásainak. A Nestlé pedig szövetséget indított a frissen végzettek elhelyezkedésének segítésére, amely kezdeményezéshez számos cég csatlakozott már. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár megemlítette, hogy a cégek meghosszabbított határidővel, április 30-ig jelentkezhetnek, hogy részt vegyenek a duális képzésben. Eddig 350 vállalat jelezte szándékát.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
