Ők kaphatnak köztársasági ösztöndíjat a 2014/2015-ös tanévben

Kik kaphatnak köztársasági ösztöndíjat a 2014/2015-ös tanévben? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Másodéves alapszakos vagyok, szeretnék pályázni a köztársasági ösztöndíjra, mert jó az átlagom. Milyen szempontok alapján bírálják el a pályázatokat, és mekkora az ösztöndíj összege?

Általában azokat a hallgatókat választják ki, akiknek több nyelvvizsgájuk van, tudományos lapokban publikálnak, indulnak az OTDK-n, esetleg önkéntes munkát végeznek. Az elbíráláskor a közéleti és sportteljesítményt is figyelembe veszik - ezen az összpontszám tíz százaléka múlhat.

Eredményeiteket igazolni kell: a tudományos publikáció, a nyelvvizsga-bizonyítvány, a versenyeredményekről szóló oklevél és az index másolatát, de az önkéntes vagy közösségi munkáról is kell szerezni hivatalos dokumentumot. Emellett legalább egy-két egyetemi tanártól vagy akadémikustól ajánlást kell kérni, amit szintén csatolni kell a pályázathoz. A köztársasági ösztöndíjről itt találjátok részletes összefoglalónkat.

Az ösztöndíj tíz hónapig jár, az összege 2014-ben havi 34 ezer forint lesz. Milyen ösztöndíjakra pályázhatnak az egyetemisták és főiskolások? Itt találjátok a listát.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.