Egy vezető indiai jogi egyetem a Harry Potter-univerzumra épülő kurzust hirdetett meg.
Shouvik Kumar Guha professzor szerint egy ilyen kurzus azért időszerű, mert a jelenlegi oktatási rendszerben a diákjaiknak csupán a száraz jogi tudást adják át - írja a hvg.hu. Ezért a professzor vett egy fiktív világot, amit a hallgatói szeretnek és ismernek, és ahol megjelennek a valósághoz nagyon hasonló jogi szituációk és problémák.
És hogy miből áll a kurzus?
Például összehasonlítják az indiai társadalomban működő jogrendet a rabszolgává tett házimanók és a marginalizált vérfarkasok helyzetével a regényekben. Vagy tanulmányozzák a szerződések jellemzőit a Megszeghetetlen Eskü tükrében. Vagy megvizsgálják Sirius Black ártatlanságát.
Habár a professzor gondolt arra is, hogy esetleg a Trónok harcával vagy a Star Trekkeldolgozzon, de a Harry Potter elsöprő indiai sikere igazából egyértelművé tette a választást.
Az órát a végzős hallgatóknak hirdette meg a kolkatai jogi egyetem - ez a második indiai egyetem, amely hasonló kurzust indít. Több amerikai és legalább egy brit egyetemen már évek óta járhatnak a hallgatók olyan órára, amit a Harry Potter világa inspirált.
A net sztárja lett a tanárnő, pedig csak felolvasott az órán
Mit szólnátok hozzá, ha egy Arany János balladát így hallanátok? Újra felkapta a net annak a tanárnőnek a videóját, aki felolvasás közben egy kis ritmusos támaszt kapott az egyik diákjától beat box formájában. Vajon milyen lenne Arany János A walesi bárdok történelmi balladája?
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
