A bölcsészek általában irodai alkalmazottként, a műszakisok mérnökként vagy gépészmérnökként, az infósok pedig szoftverfejlesztőként tudnak elhelyezkedni - derül ki a diplomás-pályakövetési rendszer 2014-es adatairól szóló gyorsjelentésből.
A diplomás-pályakövetési rendszer (DPR) gyorsjelentésében szófelhőkkel szemléltetik az egyes képzési területeken végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit. A területenként legfeljebb harminc foglalkozást úgy ábrázolták, hogy a leggyakoribb olvasható a legnagyobb betűmérettel, a többi pedig az adatoknak megfelelő arányban kisebb. A felméréshez az alap-, osztatlan és mesterszakon végzetteket kérdezték meg. Ezért érdemes mesterszakra menni: itt van, mennyit keresnek a friss diplomások.
Pedagógusképzés, orvosi és jogi szakok
A pedagógusképzésben végzettek leggyakrabban általános iskolai tanárként helyezkednek el, valamivel kevesebben középiskolában, és még kevesebben óvodapedagógusként vagy csecsemő- és kisgyermekgondozásban, esetleg gyógypedagógusként. Az viszont jól látszik az ábráról, hogy alig van olyan friss diplomás, aki ezeken a szakmákon kívül találná meg a számítását.
Az általános iskolai tanári pályát azonban nem csak a pedagógusképzésben végzettek választják előszeretettel. A művészeti és művészetközvetítési, illetve a hitéleti képzési területről a legtöbben általános iskolai tanárként helyezkednek el, és csak kevesebben választanak zenei vagy művészeti, esetleg grafikusi vagy vallási foglalkozást.
A pedagógusokhoz hasonlóan az orvosi és egészségtudományi szakok friss diplomásai is biztosra mehetnek, a legtöbben szakjuknak megfelelően általános orvosként, gyógytornászként, ápolóként, gyógyszerészként, vagy éppen fogorvosként találnak munkát. A jogi képzéseknél is sokan sikeresen helyezkednek el ügyvédként vagy jogászként, a legtöbben mégis "magasan képzett ügyintéző" munkakörben dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy diplomát igénylő munkát végeznek, de ezt nem lehet egyértelműen valamelyik képzési terület, például jogi vagy gazdasági, alá besorolni.
Gazdaság-, bölcsészet-, társadalom- és természettudományi szakok
A gazdasági, közigazgatási, bölcsész, agrár, társadalomtudományi és természettudományi szakokon végzettek legtöbbje is ügyintézőként vagy magasan képzett ügyintézőként dolgozik, ugyanakkor sokan tudnak a szakjuknak megfelelő állást találni.
A bölcsészek között többen végeznek irodai, ügyviteli vagy ügyfélkapcsolati foglalkozást, de gyakran általános vagy középiskolai tanárként, esetleg bolti eladóként helyezkednek el. A társadalomtudományi terület diplomásai gyakran szociális munkát találnak, esetleg könyvtárosként, újságíróként, irodai alkalmazottként dolgoznak. Gazdasági szakos diplomásval kereskedelmi, pénzügyi vagy pénzintézeti ügyintézőként, vagy éppen könyvelőként sikerül a legtöbbeknek elhelyezkedniük. A természettudományi szakokon végzettek közül sokan mennek el általános vagy középiskolai tanárnak, irodai alkalmazottnak, vagy természettudományi foglalkozást találnak, és sikerül biológusnak, fizikusnak, vegyésznek állniuk.
Informatikai és műszaki szakok
A frissen végzett informatikus hallgatókra leginkább szoftverfejlesztőként, programozóként van szükség, a rendszerüzemeltetői és technikusi állások - legyen szó akár számítógéphálózatról, adatbázisokról, vagy informatikai és kommunikációs rendszerekről - mára már háttérbe szorultak, illetve valószínűleg a gazdaság- és mérnökinformatikus szakokról is könnyen meg lehet csípni egy programozói állást. Itt vannak az adatok: ennyit ér az informatikai diploma.
A műszaki területen már nagyobb eltérés van a különböző szakok között, ez látszik az elhelyezkedési lehetőségeken is. Sokan állnak mérnöknek, vagy a már említett magasan képzett ügyintézői állást töltik be, de rengetegen lesznek gépészmérnökök, energetikai vagy elektronikai villamosmérnökök, valamivel kevesebben pedig technikusok, műszaki rajzolók, építő- vagy építészmérnökök, esetleg minőségbiztosítási mérnökök, sőt, akadnak köztük szoftverfejlesztők is. Ezzel a diplomával lehet 230 ezret keresni pályakezdőként.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
