Megérkeztek az idei első, újabb öt százalékkal megemelt fizetések a felsőoktatásban dolgozóknak - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára szombaton az MTI-nek.
Palkovics László emlékeztetett arra, hogy 2016. januárban kezdték meg a felsőoktatási oktatók, kutatók és tanárok bérfejlesztési programját, akkor 15 százalékkal nőttek a bérek. Tavaly és idén pedig további öt százalékot emelkedtek, így átlagosan 27 százalék volt az emelés.
Az államtitkár példaként elmondta, hogy 2010-ben egy egyetemi tanár 430 ezer forint körül keresett, míg most 550 ezer forint fölé emelkedett a bére. A tanársegédek esetében 175 ezer forintról 222 ezer forintra, a főiskolai tanároknál pedig 328 ezerről 416 ezer forintra nőtt az alapbér. Az elmúlt két évben tehát jelentős béremelés történt, a kormány azonban itt nem áll meg - jelentette ki. A jövőben teljesítményalapú bérezést terveznek, azaz a garantált jövedelemminimum feletti bér teljesítményhez kötődne - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mennyire vonzó az felsőoktatási oktató-kutatói pálya a fiataloknak, azt válaszolta, a jövedelem csak az egyik eleme a választásnak, de az elmúlt években nemcsak a béreket rendezték, hanem átalakították a doktori képzés struktúráját is.
Az első szakaszba lépő doktori hallgatók ösztöndíja 40 százalékkal, a második szakaszba lépőké pedig 80 százalékkal nőtt, mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy vonzóbb legyen az egyetemi pálya - fogalmazott Palkovics László.
Kitért arra is, hogy a felsőoktatási intézmények pénzügyi helyzete is jelentősen változott: míg 2014-ben körülbelül 50 milliárd forint volt a felsőoktatási intézmények számláján, jelenleg 320 milliárd forint van. Tájékoztatása szerint az idén januártól a felsőoktatási intézmények 15 milliárd forinttal többet fordíthatnak kutatásra, mint korábban. Az összeget a kutatási kiválóság alapján osztják szét, mert szeretnék a fiatalokat a kutatás-fejlesztés irányába terelni.
Az államtitkár szerint a pedagógusok nagyobb anyagi megbecsülésben kezdhetik az évet
Idén több pénz lesz az oktatásra, folytatódnak az iskolafejlesztések, az oktatás színvonalának javítását szolgáló intézkedések és az iskolai eszközvásárlások - mondta Palkovics László oktatási államtitkár csütörtökön az MTI-nek. Hangsúlyozta: a 2013 és 2017 között végrehajtott pedagógus béremelésnek köszönhetően a pedagógusok is nagyobb anyagi megbecsülésben kezdhetik az új évet, mára átlagosan 50 százalékkal emelkedett a bérük.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
