A Budapesti Corvinus Egyetem mesterszakja is felkerült a Financial Times 2013-as felsőoktatási rangsorára.
A 68. helyet szerezte meg a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés és szervezés mesterképzése a Financial Times 2013-as felsőoktatási világrangsorában, ezzel egy helyet rontott tavalyi eredményéhez képest.
A Corvinuson kívül három közép-európai egyetem oktatási programja kerül a hetven legjobb, általános menedzsmentismereteket nyújtó mesterszak közé: a varsói School of Economics a 69., a szintén varsói Kozminski Egyetem a 25., a prágai közgazdaságtudományi egyetem pedig a 66. a listán.
| Magyar egyetemek a felsőoktatási világrangsorokban |
| A legfrissebb QS-világrangsorban a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt: a szeptemberben közzétett lista összeállítói az 501-550. helyre sorolták. Az ELTE megőrizte tavalyi 551-600. helyezését, a Debreceni Egyetem - amely először tavaly került fel a brit cég 800-as listájára - a 601-650., míg a Corvinus a 651-700. helyet szerezte meg. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el. |
A Financial Times több szempont – például az ár/érték arány, a végzettek fizetése és elhelyezkedési adatai – alapján értékeli a képzéseket. A vezetés és szervezés itthon egyébként évek óta a legnépszerűbb mesterszakok közé tartozik: az idei felvételin több mint 1400-an jelölték meg a jelentkezési lapon, de csak minden harmadik hallgató – összesen 483 diplomás – kezdhette meg tanulmányait szeptemberben.
Ismét svájci egyetem végzett az élen
A lista élén – a korábbi évekhez hasonlóan – a svájci University of St Gallen mesterképzése áll, a második helyen a brit, olasz, spanyol, francia és német felsőoktatási intézmények közös képzési programja, az ESCP Europe végzett, míg a harmadik és a negyedik helyre a német Otto Beisheim School of Management, valamint a HEC Paris üzleti mesterszakját sorolták a rangsor készítői.
A világ vezető, üzleti képzést is indító intézményeinek közös programja, a CEMS MIM – amelyben a Corvinus gazdálkodástudományi kara is részt vesz – négy helyet csúszott vissza egy év alatt: míg tavaly még harmadik volt, az idén már csak a hetedik helyet szerezte meg. A húsz legjobb közé mindössze két Európán kívüli felsőoktatási intézmény képzése került, mind a kettő indiai.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
