Pénteken tartja következő ülését a Felsőoktatási Kerekasztal, amelyen megtárgyalják a felsőoktatás átalakításának új koncepcióját. A tervezet szerint bevezetnék az oktatók teljesítményközpontú, előmeneteli rendszerét, kötelezővé tennék az idegen nyelvű kurzusokat, és 2020-tól középfokú nyelvvizsga lenne a felsőoktatásba való belépés feltétele.
A kormany.hu oldalon közzétett 87 oldalas dokumentum - amelynek végleges változata december közepén kerülhet a kabinet elé - rögzíti: 2030-ra megvalósulhat egy biztos alapokon nyugvó, nem pusztán közösségi forrásokból táplálkozó felsőoktatás, amely a minőségi oktatásnak és versenyképes képzésnek köszönhetően képes lesz külső források bevonásával is finanszírozni tevékenységét. A magyar állami ösztöndíjhoz való hozzáférést szakspecifikus bemeneti pontszámrendszerrel szükséges szabályozni.
A felsőoktatás finanszírozásában - a változatlan, vagy kismértékben növekvő állami szerepvállalás mellett - a jelenleginél sokkal nagyobb arányban van szükség a magán (nem közösségi) forrásokra, ennek érdekében külföldön és belföldön egyaránt szisztematikusabban kell értékesíteni azt a tudást, amit az intézmények felhalmoztak. A felsőoktatási stratégiáról szóló legfrissebb cikkeinket itt nézhetitek meg.
A koncepció szerint a hallgatók teljesítménye közötti különbségtétel legalább ennyire fontos: a motiváltabb, magasabb munkabírású hallgatóknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy egymást ösztönözve tovább juthassanak tanulmányaikban, külföldi és munkaerő-piaci tapasztalatokra tehetnek szert, sőt, akár már iskolaéveikben bekapcsolódhatnak valós gyakorlati projektekbe vagy éppen igazi alapkutatási feladatokba.
Főiskola helyett alkalmazott tudományok egyeteme
Rögzítik, hogy egyetem és alkalmazott tudományok egyeteme (a főiskolák is ebbe a kategóriába kerülnének)) működnek. A kevésbé fejlett térségek végérvényes leszakadását a közösségi főiskola bevezetésével lehet megakadályozni - írták a kormány által első olvasatban tárgyalt anyagban. Nem cél ugyanakkor, hogy ilyen intézmények tömegesen működjenek: a kormány csak a felsőoktatáshoz való teljes körű hozzáférés céljának szempontjából releváns településeken támogatja létrehozásukat.
Kitérnek arra, hogy képzési szintek (felsőoktatási szakképzés, alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, szakirányú továbbképzés) megtartása mellett a képzési szerkezet átalakítására van szükség. Ennek következtében a szakok - 2005-től napjainkig - folyamatosan növekvő számát a tapasztalatok alapján országosan és intézményi szinten is csökkentenék. Új kormányrendeletben szükséges közzétenni a felsőoktatási szakképzések, alapképzések, osztatlan és mesterképzések, illetve szakképzettségek jegyzékét, melynek összeállítása során minden képzési területen be kell vonni az érintett szakmai szervezeteket.
Mindenkinek lesznek idegen nyelvű kurzusai
A rövidciklusú képzésektől eltekintve valamennyi képzésben elő kell írni az idegen nyelven is meghirdetendő kreditek mennyiségét, minimális célérték a kreditek 10 százaléka, ami törvénymódosítást igényel. Támogatni és ösztönözni szükséges az idegen nyelvű képzések indítását, aminek végrehajtása az intézményi szintű felelősségi körbe tartozik.
Lehetővé tennék, hogy az azonos fenntartóval rendelkező felsőoktatási intézmények közös képzés keretében egymás infrastruktúráját használva folytathassanak képzéseket. Ehhez szintén törvénymódosítás szükséges, ahogy a tanulási eredményeket mérhetővé kell tenni nemcsak a záróvizsga, hanem a képzés kezdetén és zárásakor egyaránt megírandó speciális kompetenciateszthez is. Utóbbi egyértelművé tenné, hogy az adott intézmény képzésének köszönhetően a hallgató milyen fejlődést ért el felsőfokú tanulmányai során. Bővítenék a mentorprogram forrásait, hogy csökkenjen a lemorzsolódás a felsőoktatásba már bekerült hátrányos helyzetű hallgatók körében.
Jön a felsőoktatási életpályamodell
Az oktatói kiválóság növelése érdekében bevezetnék az oktatók teljesítményközpontú, előmeneteli rendszerét. A dokumentum szerint mérni kell az oktatói teljesítményt, egyúttal meg kell teremteni a versenyképes bérezés feltételeit. Növelnék az oktatásba bevont gyakorlati szakemberek számát is. Az oktatói teljesítmények mérése érdekében be kell vezetni az oktatói munka értékelésének kötelező rendszerét, az egyes szakokon legjobban teljesítő oktatóknak többletjuttatás biztosítása indokolt.
A 2012 és 2016 között érvényes minősítési rendszert (kiemelt intézmény, kutatóegyetem, kutató kar, alkalmazott tudományok főiskolája) a tapasztalatok alapján új, célzott kiválósági rendszer, a nemzeti kiválósági központok rendszere váltja fel. Eszerint egy-egy nemzetközileg kiemelt kutatási-képzési terület, és az ehhez kapcsolódó szervezeti egységek (nem pedig a teljes intézmény) kapnak minősítést és céltámogatást.
Kitértek arra is, hogy a 2020-tól a felsőoktatási felvételi bemeneti követelményének számító középfokú (vagy azzal egyenértékű) nyelvismeret a köznevelés megújulását, a jelentősen átalakított intézményrendszer és az új szakmai koncepciók sikerét feltételezik.
Palkovics László felsőoktatási államtitkár az MTI-nek korábban azt mondta: az új felsőoktatási koncepciót széles körű egyeztetés előzte meg. Az elmúlt hónapokban a Felsőoktatási Kerekasztallal, az összes hazai felsőoktatási intézmény vezetőjével, nagyvállalatokkal és kkv-kkal, önkormányzati vezetőkkel, kamarákkal, és minden, felsőoktatásban érintett szereplővel megtörténtek az egyeztetések. A megfogalmazott javaslatok nagy része bekerült a felsőoktatási koncepcióba, a kritikai észrevételek alapján pedig több elemet is átdolgoztak - mondta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
