Az első félév után otthagynátok az egyetemet? Mutatjuk, kell-e fizetnetek

Vissza kell fizetni az állami támogatás összegét, ha egy félév után otthagyjátok az egyetemet? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Egy hete kezdtem el az egyetemet, de már most biztos vagyok abban, hogy nem szeretném folytatni. Úgy gondoltam, az első félévet végigcsinálom az alapszakon, a második félévet már nem. Vissza kell fizetnem az állami támogatásom összegét?

Ha most kezdtétek az egyetemet, de nem olyan, mint amire számítottatok, akkor jó ha tudjátok, hogy ha alapképzésre, mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre jártok, és mindössze egy (aktív) állami ösztöndíjas félévet vettetek igénybe, nem kell fizetnetek.

Ha kettő vagy több aktív állami ösztöndíjas félév igénybevételét követően szűnik meg a hallgatói jogviszonyotok, visszafizetési kötelezettségetek lesz (kivéve, ha a megszűnéshez képest egy éven belül új képzést kezdtek el).

Osztatlan mesterképzés esetén ugyanez a szabály, csak itt két félév a "türelmi idő", vagyis akár egy teljes tanév után is meggondolhatjátok magatokat, nem kell fizetnetek. Három félév után azonban (ha egy éven belül nem kezdtek el egy újabb képzést) vissza kell fizetni az ösztöndíjat.

Pedagógusképzést és hittudományi kart is indít a Milton Friedman Egyetem

Több új kart, új szakokat és új campust is tervez a tavaly októberben az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) fenntartásába került és Milton Friedman nevét felvevő korábbi Zsigmond Király Egyetem - hangzott el az intézmény tanévnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.