Fontos: ötvenezer forintos büntetést kaphattok, ha ezeken a helyeken dohányoztok

Országos razziát indított az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a tiltott helyeken való dohányzás visszaszorítására. Hol lehet rágyújtani az egyetemek, iskolák környékén? Mennyit kell fizetnetek, ha megszegitek a szabályokat? Utánanéztünk.

  • Eduline
MTI / Kollányi Péter

Egyetem, főiskola: az udvaron lehet

A 2012 elején módosított, nemdohányzók védelméről szóló törvény szerint az oktatási intézmények – általános iskolák, középiskolák, egyetemek, főiskolák és kollégiumok – bejáratának ötméteres körzetében tilos rágyújtani, az épületen belül pedig egyáltalán nem lehet dohányzóhelyet kijelölni. Az egyetemek, főiskolák udvarán lehet cigarettázni, a közoktatási intézményeknek még az udvarán sem. Ha az iskola mellett játszótér is van, annak szélétől is öt méter távolságot kell tartani.

Kollégium, buszmegálló, kocsma

A kollégiumi szobátokban sem gyújthattok rá, mivel az is egy közintézmény része. Az ötméteres szabály és az épületen belüli dohányzóhely tilalma itt is érvényes.

Az aluljárókban nem lehet rágyújtani, a buszmegállóktól pedig két méter távolságot kell tartani. A kedvenc egyetemi kocsmátokban sem cigizhettek már: a bejárattól itt is ötméteres távolságot kell tartani, kivéve, ha a dohányzóhely kialakításának feltételei nem állnak rendelkezésre, akkor az ajtóhoz közelebb is rágyújthattok.

Mekkora bírságot kaphattok?

A bírság összege húsz- és ötvenezer forint között mozoghat. Fontos: nemcsak a dohányzót, hanem az épület üzemeltetőjét is megbüntetik, ha egy ott tartózkodó megszegi a szabályokat. Az egyetem, főiskola, kollégium akár 2,5 millió forintot is fizethet, ha nem tudja igazolni, hogy mindent megtett a szabálysértés megakadályozása érdekében. Ez a távozásra való felszólítást, illetve figyelmeztető táblák kihelyezését jelenti.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.