Országos razziát indított az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a tiltott helyeken való dohányzás visszaszorítására. Hol lehet rágyújtani az egyetemek, iskolák környékén? Mennyit kell fizetnetek, ha megszegitek a szabályokat? Utánanéztünk.
Egyetem, főiskola: az udvaron lehet
A 2012 elején módosított, nemdohányzók védelméről szóló törvény szerint az oktatási intézmények – általános iskolák, középiskolák, egyetemek, főiskolák és kollégiumok – bejáratának ötméteres körzetében tilos rágyújtani, az épületen belül pedig egyáltalán nem lehet dohányzóhelyet kijelölni. Az egyetemek, főiskolák udvarán lehet cigarettázni, a közoktatási intézményeknek még az udvarán sem. Ha az iskola mellett játszótér is van, annak szélétől is öt méter távolságot kell tartani.
Kollégium, buszmegálló, kocsma
A kollégiumi szobátokban sem gyújthattok rá, mivel az is egy közintézmény része. Az ötméteres szabály és az épületen belüli dohányzóhely tilalma itt is érvényes.
Az aluljárókban nem lehet rágyújtani, a buszmegállóktól pedig két méter távolságot kell tartani. A kedvenc egyetemi kocsmátokban sem cigizhettek már: a bejárattól itt is ötméteres távolságot kell tartani, kivéve, ha a dohányzóhely kialakításának feltételei nem állnak rendelkezésre, akkor az ajtóhoz közelebb is rágyújthattok.
Mekkora bírságot kaphattok?
A bírság összege húsz- és ötvenezer forint között mozoghat. Fontos: nemcsak a dohányzót, hanem az épület üzemeltetőjét is megbüntetik, ha egy ott tartózkodó megszegi a szabályokat. Az egyetem, főiskola, kollégium akár 2,5 millió forintot is fizethet, ha nem tudja igazolni, hogy mindent megtett a szabálysértés megakadályozása érdekében. Ez a távozásra való felszólítást, illetve figyelmeztető táblák kihelyezését jelenti.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
