Néhány hét múlva kiírják a Bursa Hungarica-ösztöndíjakat, amelyre az elsőéves egyetemisták és főiskolások is pályázhatnak.
A Bursa Hungarica önkormányzati ösztöndíj, amellyel a hátrányos helyzetű hallgatók egyetemi, főiskolai tanulmányait támogatják. A támogatást az önkormányzattól, illetve a felsőoktatási intézménytől kapjátok.
Azok pályázhatnak, akik már egyetemre, főiskolára járnak, vagy a következő szeptemberben kezdenék meg az egyetemet - utóbbiak természetesen csak azután kapják meg a támogatást, ha bekerültek a felsőoktatásba. 2013-ban több mint 28 ezer hallgató kapott ösztöndíjat, az idén pedig 34 ezren. Ők két szemeszterig, tehát tíz hónapig jogosultak a havi folyósítású ösztöndíjra, ami átlagosan 5-6, de akár 10 ezer forint is lehet.
A pályázatot minden évben szeptemberben írja ki az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) a honlapján, és november közepéig kell elküldenetek a jelentkezéseteket. Ehhez a Bursa Hungarica Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerét (EPER-Bursa rendszer) kell majd használnotok. A pályázathoz mellékelni kell a hátrányos helyzetetekről szóló dokumentumokat, és egy igazolást a veletek egy háztartásban élők egy főre eső havi nettó jövedelméről. A pályázatokat év végén bírálják el, leghamarabb tavasszal kaphatjátok meg a támogatást. Itt a részletes lista: ilyen ösztöndíjakat kapnak az egyetemisták.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
