Hamarosan indul az egyetemisták rohama az albérletekért, de Budapesten és a vidéki egyetemi városokban tavasz óta pörög az ingatlanpiac.
Tavalyhoz képest 10 százalékkal többet kérnek egy garzonért Budapest belvárosában, mégis azonnal találnak bérlőt. Egy felújított lakásért akár 150 ezer forintot is elkérnek havonta, de 100 ezer alatt a peremkerületekben sem találni albérletet - számolt be a Hír TV.
„Jellemzően most, hogy kiderülnek a ponthatárok 25-én, indul meg igazán a nagy hajrá. És igen, egy ilyen lakást minden további nélkül kivesznek akár ketten is, egyetemisták, ilyenkor még több a buli, kényelmes így is. Nagyon sok olyan lakás készül, amit befektetői részről kifejezetten azért újítanak föl és tesznek rendbe nyár végéig, hogy aztán augusztusban nyár végéig ki lehessen adni” – mondta Jóna Péter, az Immo1 Ingatlanközvetítő Hálózat üzletkötője.
A legnépszerűbbek az egyetemi kerületek. Főleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vagy a Semmelweis Egyetem környékén pörögnek az ingatlanok. „Nem csak azok keresik a kiadó lakásokat, akik az egyetemre vagy a főiskolára frissen bekerülnek – akiknek a száma akár több 10 ezer is lehet, ha az egész ország összes egyetemvárosát nézzük –, hanem azok is ilyenkor keresik a szebb jobb és olcsóbb albérletet, akik már mondjuk 3-4 éve az adott városban laknak, lehet, hogy már végeztek is, és fiatal munkavállalóként még albérletben laknak, ez is növeli a kereslet szintjét, és a fiatal munkavállalók egyébként konkurenciát is jelentenek a diákok számára” – fejtette ki Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Utóbbiak inkább a garzonokat keresik, amíg a diákok többsége inkább közösen vesz ki nagyobb lakást és szétdobják a költségeket.
Komoly anyagi teher lehet, ha albérletbe költöznétek: ilyen árakra számíthattok idén
Július 25-én, a felvételi ponthatárok kihirdetésével elindul az egyetemisták és főiskolások rohama az albérletekért. A fővárosban egy egyszobás lakás havi bérleti díja átlagosan 96 ezer forint körül indul, míg a vidéki nagyvárosokban átlagosan 73 ezer forint. Budapesten az elmúlt tíz évben több kerületben megduplázódtak az árak - derül ki az Otthon Centrum friss albérleti körképéből.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
