Az egyetemisták körében legnépszerűbb, maximum 40 négyzetméteres budapesti garzonlakásokat június elején átlagosan havi 110 ezer forintért hirdették, ez 10 százalékos emelkedést jelent éves szinten.
Az ingatlan.com legfrissebb elemzése szerint az elmúlt években átalakult a budapesti, valamint a nagy egyetemvárosok albérletpiaca, mert a diákoknak a konkurenciával is számolniuk kell - írja a hvg.hu.
Balogh László vezető gazdasági szakértő szerint az egyetemvárosok munkaerő-piaci szempontból jó helyzetben vannak, ezért sokan költöznek a nagyvárosokba munkalehetőség és magasabb fizetés reményében. Emiatt pedig az adott városban munkát vállalók, friss diplomások is élénkítik az albérletpiacot.
Az állással rendelkezők tehát lényegében versenytársat jelentenek a felsőoktatás nappali képzéseibe tartó több mint 150 ezer diák közül azoknak, akik albérletben szeretnének lakni. Az elemzésből kiderül, hogy a diákok és fiatalok körében legnépszerűbb, maximum 40 négyzetméteres budapesti garzonlakásokat június elején átlagosan havi 110 ezer forintért hirdették, ez 10 százalékos emelkedést jelent éves szinten. A debreceni garzonok bérleti díja 8 százalékkal 70 ezer forintra nőtt, a szegedieké kiugró mértékben, 44 százalékkal 65 ezer forintra emelkedett, Pécsen 14 százalékos drágulás történt, így 80 ezer forintért kínálják a garzonokat. Miskolcon szintén 10 százalékkal 55 ezer forintra nőtt a bérleti díj.
Győr kivételes, mivel ott 23 százalékkal 60 ezer forintra csökkent az átlagos bérleti díj a garzonpiacon. “A győri bérleti díjak csökkenése részben azzal magyarázható, hogy megnőtt a kínálat, többek között azért, mert Győrben rengeteg új lakás épült. A győri jelenség előrevetítheti a budapesti garzonlakások bérleti díjának mérséklődését is, hiszen a következő egy-két évben több ezer olyan lakást adhatnak át, amit befektetők vásároltak kiadási céllal.” - mondta Balogh.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki nem kap kollégiumi szobát
Budapesten 10 százalékkal drágultak az albérletek éves összevetésben, és a nagyobb egyetemvárosokban is emelkedtek a bérleti díjak. Debrecenben 88 ezer forintos, Szegeden 85 ezres, Pécsen 95 ezres, Miskolcon pedig 70 ezer forintos szintnél jár az albérletek átlagára. Budapesten nincs olyan kerület, ahol az átlagos bérleti díj 100 ezer forintnál olcsóbb lenne, a fővárosi bérleti díjak átlaga pedig 149 ezer forint.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
