Azonnal reagált az albérletpiac a felvételire: a kiadó lakások száma 28, a kiadó szobáké 12 százalékkal nőtt két hét alatt Budapesten és a nagy egyetemvárosokban.
A Blikk az ingatlan.com adatai alapján azt írja, augusztus első napjaiban a kiadó lakásokért átlagosan 150 ezer forintot kértek Budapesten egy hónapra, míg Győrben 110 ezer forintot, Debrecenben pedig 100 ezer forintot.
Ugyan a szobák olcsóbbak, de Budapesten például még így is havi 50-60 ezer forintért kínálják ezeket, ennyiért pedig öt éve még egy komplett garzonlakást is ki lehetett venni. Ebből is látható, hogy ezekre is van igény – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Hozzátette: az albérletszezonban érdemes gyorsan dönteni, mert a legnépszerűbb lakások hamar elkelnek a jelentős kereslet miatt.
Itt minden fontos infót megtaláltok az egyetemi kollégiumokról
Az utóbbi hetekben többször írtunk az egyetemi kollégiumok adta lehetőségekről, jelentkezésről és minden fontos infóról. Összegyűjtöttük most ezeket nektek. 1. Hogyan és miként Mi alapján és hogyan határozzák meg az egyetemek a kollégiumi elhelyezéseket, hogyan kerülnek be a hallgatók? Erről itt olvashattok. De arról is találhattok infókat, hogy miért érdemes kollégiumban lakni: öt dolog, amiért megéri koleszban lakni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
