Emelkedik a rászoruló hallgatók szociális ösztöndíjának összege, megszűnik az egyik legnépszerűbb hazai nyelvvizsgarendszer, akcióba kezd a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – ezek voltak a hét legfontosabb oktatási hírei.
Tíz év után végre több pénzt kapnak a rászoruló hallgatók
Kellemes meglepetés érte a rászoruló egyetemistákat és főiskolásokat, amikor megtudták, mekkora összegű szociális ösztöndíjat kapnak az őszi szemeszterben: több felsőoktatási intézményben például 10 ezerről 20 ezer forintra emelkedett a támogatás minimuma, és a jogosultak köre is jóval nagyobb, mint az előző években. Ideje volt az emelésnek: a felsőoktatási ösztöndíjakra fordítható normatíva összege tíz éve változatlan, jövő szeptembertől azonban lehet, hogy a jó tanulmányi eredményű hallgatók is több pénzt kapnak majd. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Megszűnik az egyik legnépszerűbb nyelvvizsga, februárban lehet utoljára próbálkozni
Megszűnik az egyik legnépszerűbb magyarországi nyelvvizsgarendszer, a TIT-TELC. A nyelvtanulók – akiket a vizsgahelyeken, tanárokon, felkészítő helyeken, valamint honlapokon, közösségi portálokon keresztül is tájékoztatnak majd – összesen három időpontban tudnak még vizsgázni, a központ egy novemberi, egy januári és egy februári vizsgát is meghirdetett. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Alapjaiban szabják újra a felsőoktatást: milyen jövő vár az egyetemekre?
Alapjaiban forgatná fel a kormány a felsőoktatást, de a konkrét elképzelést sem a rektorok, sem a hallgatók nem ismerik. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Sztrájk lehet az iskolákban? Akciósorozatba kezd az egyik pedagógus szakszervezet
Akciósorozatot indít a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ): a ki nem fizetett túlmunkák miatt bírósági keresetek beadására buzdítják tagjaikat, emellett aláírásgyűjtést kezdeményeznek négy fontos problémáról. Ha pedig semmi nem vezet eredményre, sztrájkba kezdenek. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
