Az elbocsátott tanárok sorra nyerik a munkaügyi pereket a váci székhelyű Apor Vilmos Katolikus Főiskolával szemben – értesült több forrásból a magyarnarancs.hu. Egy szintén elbocsátott tanár szerint a kirúgások hátterében az állhat, hogy az új vezetés és a régi tantestület nagy része, habár utóbbiak is gyakorló katolikusnak vallják magukat, másként képzelte el, hogyan kell a keresztény értékrendet közvetíteni.
A magyarnarancs.hu információi szerint sorra nyerik a pereket az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával szemben az elbocsátott tanárok. Az intézményben 2012-ben kezdődtek az átalakítások, akkor nevezték ki az új rektort, Fülöpné Erdő Máriát.
A magyarnarancs.hu szerint mennie kellett egy ötgyermekes oktatónak az informatika tanszékről, akinek a tragikus hirtelenséggel elhunyt feleségét előtte egy évvel odaadó munkájáért a főiskola saját halottjának tekintette. Egy szintén elbocsátott tanár szerint a kirúgások hátterében az állhat, hogy az új vezetés és a régi tantestület nagy része, habár utóbbiak is gyakorló katolikusnak vallják magukat, másként képzelte el, hogyan kell a keresztény értékrendet közvetíteni. Szerintük ők a magatartásukkal, példával közvetítették ezt a hallgatók felé, még ha az órán erről nem is beszéltek, és a tudomány eredményeit sem torzították.
„Olyan feudalista szemlélet honosult meg a főiskolán, ami 200 évvel visszarepítette a maradi és tudományosan megalapozatlan pedagógiai elveivel, amit hamis vallási buzgalomba csomagolva tálal” – nyilatkozta egy másik elbocsátott tanár. Erdő Mária személye először akkor vált ismertté, amikor az Élet a hitben című, negyedikeseknek írt hittankönyve az erkölcsi fogalmak tárgykörben a homoszexualitást súlyos, halálos bűnnek nevezte.
A magyarnarancs.hu-nak nyilatkozott egy volt tanszékvezető is, akit rendkívüli felmondással küldtek el, majd okirat-hamisítással és sikkasztás gyanújával is feljelentették. Egyik ügyben sem sikerült vétkesnek találni. Ugyanakkor, ahogy a lapnak elmondta, volt olyan tanár, akit megkértek, tegyen terhelő vallomást ellene, ám amikor erre nem volt hajlandó, kirúgták.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
