A következő tanévben már az eddiginél több kreditet kell szereznetek az állami ösztöndíjas hely megtartásához.
Ahogy korábban megírtuk, július elején a felsőoktatási törvény egy sor módosítását fogadták el, köztük azt, hogy az állami (rész)ösztöndíjas hallgatóknak két félév átlagában már nem 15, hanem 18 kreditet gyűjteniük ahhoz, hogy ne veszítsék el automatikusan az állami ösztöndíjas helyüket (ami mindig csak egy tanévre szól!), vagyis ne sorolják át őket önköltséges képzésre. Emellett el kell majd érniük a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott minimális tanulmányi átlagot is.
Azoknak, akik az előző tanévben nem szereztek legalább 36 kreditet, még nem kell aggódniuk. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása szerint, bár a szabály 2015. szeptember 1-jén lép hatályba, az új feltételeket csak a 2016. augusztus 31. utáni átsorolások esetében kell alkalmazni. Ez az utolsó tanév, amikor még nincs kompetenciamérés.
Tehát a következő, 2015/2016-os tanévben már erősen ajánlott legalább kreditet szerezni, különben a következő évben biztosan önköltséget kell fizetni.
Az út ugyanakkor visszafelé is járható, igaz, jóval nehezebben. Ilyenkor ugyanis a menet közben "megüresedett" államis helyeket töltik fel a legjobban teljesítő önköltséges hallgatókkal.
Az egyetemek, főiskolák minden évben július 31-ig hozzák meg az átsorolási döntést.
A szakváltás szabályait itt találjátok, a kiiratkozásról pedig itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
