Hozzátok fordulunk, hogy pontosabb képet kapjunk az egyetemi és főiskolai campusokon az internetelérhetőségről.
Kedves Hallgatók!
Szeretnénk felmérni, 2016-ban a hazai egyetemeken és főiskolákon mennyire könnyű internetezni. Egyes előadókban nem elérhető a 4G, vagy talán akadozik a suli wifije? Vagy épp ellenkezőleg, az előadások alatt is hasító net mellett tudjátok kitölteni az unalmasabb perceket?
Az eddig beérkezett üzenetek szerint sok helyen egyre jobb az intézményi wifi, de valahol csak korlátozott oldalak látogathatók. Ha a mobilnettel van gond, akkor többnyire a vastag falak a probléma oka. Mi ennél is többet szeretnénk: Ha nem az egyetemen, hanem a közvetlen környékén, a mellette lévő parkban ültök, akkor van-e rendes elérésetek?
Írjátok meg nekünk a tapasztalataitokat az intézmény nevével az [email protected] címre. Köszönjük!
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
