Megdöbbentő eredményt kaptak: utánanéztek, hány hallgató éhezik az Egyesült Államokban

Mindenki ismeri az éhes egyetemista kliséjét, de arra nem sokan gondolnak, hogy ez tényleg létező probléma, még az Egyesült Államokban is. Most kiderült, hogy egyáltalán nem csak a szegény családokból származó diákok spórolnak ételen, hogy állni tudják az egyre növekvő felsőoktatási költségeket.

  • Eduline

Civil szervezetek és az egyetemek is keresik a megoldást arra a problémára, hogy az amerikai egyetemek hallgatóinak egyre nagyobb hányada nem étkezik rendszeresen.

A tandíj vagy étel kérdéssel egyre több diák szembesül – írja a Takepart. Mivel az Egyesült Államokban egy jobb egyetem akár több tízezer dollárba is kerülhet évente, nem csoda, hogy egyre többen esnek össze az éhségtől az egyetemeken, vagy napi háromszor esznek gabonapelyhet a diákok.

Ráadásul nem csak a szegény családok gyerekei szenvednek ilyen problémától, de már a középosztályban felnövők közül is egyre többen spórolnak az ebéden, ennek pedig gazdasági okai vannak - írja a lap.

Egyes egyetemeken egészen megdöbbentő számok jöttek ki, amikor kutatók utánajártak annak, hányan szenvednek hasonló problémáktól. A University of Alabama hallgatóinak például 59%-a került már olyan helyzetbe a vizsgálat előtti évben, hogy nem volt pénze megfelelő mennyiségű vagy minőségi ételre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.