Mindenki ismeri az éhes egyetemista kliséjét, de arra nem sokan gondolnak, hogy ez tényleg létező probléma, még az Egyesült Államokban is. Most kiderült, hogy egyáltalán nem csak a szegény családokból származó diákok spórolnak ételen, hogy állni tudják az egyre növekvő felsőoktatási költségeket.
Civil szervezetek és az egyetemek is keresik a megoldást arra a problémára, hogy az amerikai egyetemek hallgatóinak egyre nagyobb hányada nem étkezik rendszeresen.
A tandíj vagy étel kérdéssel egyre több diák szembesül – írja a Takepart. Mivel az Egyesült Államokban egy jobb egyetem akár több tízezer dollárba is kerülhet évente, nem csoda, hogy egyre többen esnek össze az éhségtől az egyetemeken, vagy napi háromszor esznek gabonapelyhet a diákok.
Ráadásul nem csak a szegény családok gyerekei szenvednek ilyen problémától, de már a középosztályban felnövők közül is egyre többen spórolnak az ebéden, ennek pedig gazdasági okai vannak - írja a lap.
Egyes egyetemeken egészen megdöbbentő számok jöttek ki, amikor kutatók utánajártak annak, hányan szenvednek hasonló problémáktól. A University of Alabama hallgatóinak például 59%-a került már olyan helyzetbe a vizsgálat előtti évben, hogy nem volt pénze megfelelő mennyiségű vagy minőségi ételre.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
