Ülősztrájkba kezdett a parlament előtt a HÖOK elnöke

Ülősztrájkba kezdett a tervezett felsőoktatási átalakítások és a keretszámok csökkentése elleni tiltakozásul a...

  • MTI

Ülősztrájkba kezdett a tervezett felsőoktatási átalakítások és a keretszámok csökkentése elleni tiltakozásul a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerda délelőtt.

Nagy Dávid, aki a kormányülés kezdetekor foglalta el az Országgyűlés épületével szemben felállított széket, az MTI-nek azt mondta: addig sztrájkol, amíg sajtótájékoztató vagy személyes tájékoztatás keretében információt nem kap a kormány üléséről. Ha ez megtörténik, délután "állampolgárként" csatlakozik a diákdemonstrációhoz, ha nem, akkor akár éjszakára is marad. Hozzátette: rendszeres orvosi ellenőrzésben részesül.

Nagy Dávid felidézte a hallgatói szervezet korábbi bejelentését, hogy minden országgyűlési képviselőnek levelet küldenek, és arra várnak választ tőlük, hogy egyetértenek-e a felsőoktatási keretszámok csökkentésével. A leveleket szerdán feladták - tette hozzá.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.