Több mint tíz év után megszűnhet a természetvédelmi mérnök képzés az ország valamennyi felsőoktatási intézményében.
Az oktatásért felelős államtitkárság csökkenteni készül a felsőoktatásban kialakított szakok számát, amely az összes alkalmazott környezet- és természetvédelmi képzést érinti – írta a szerkesztőségünknek eljuttatott levelében a WWF Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége. A koncepciónak az ország öt felsőoktatási intézményében – Debrecenben, Gödöllőn, Kaposváron, Keszthelyen és Sopronban – működő természetvédelmi mérnök képzés is áldozatul eshet. Szakok megszüntetése: ezek a képzések is a kukába kerülhetnek?
„A több mint tíz éve működő természetvédelmi mérnök képzés fontos utánpótlást biztosít a védett területek kezelését irányító szakembergárda fenntartásában” - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
„Sem az általános agrármérnök képzés, sem a környezetgazdálkodási agrármérnök képzés nem helyettesítheti a speciális ismereteket átadó természetvédelmi mérnök képzést. Sajnos úgy látjuk, hogy a döntés újabb irányból gyengíti a hazai természetvédelmet, illetve az ahhoz kapcsolódó, oktatással és vagyonkezeléssel foglalkozó intézményeket.” – folytatta az igazgató.
„Fontos lenne megtartani az olyan alkalmazott környezet- és természetvédelmi képzéseket, mint a környezetgazdálkodási agrármérnöki és a természetvédelmi mérnöki képzés, legalább a felsőoktatási intézmények egy részében. Reméljük, hogy a héten esedékes kormánydöntés eredményeképpen elfogadható kompromisszum fog születni” – tette hozzá Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
