Több mint tíz év után megszűnhet a természetvédelmi mérnök képzés az ország valamennyi felsőoktatási intézményében.
Az oktatásért felelős államtitkárság csökkenteni készül a felsőoktatásban kialakított szakok számát, amely az összes alkalmazott környezet- és természetvédelmi képzést érinti – írta a szerkesztőségünknek eljuttatott levelében a WWF Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége. A koncepciónak az ország öt felsőoktatási intézményében – Debrecenben, Gödöllőn, Kaposváron, Keszthelyen és Sopronban – működő természetvédelmi mérnök képzés is áldozatul eshet. Szakok megszüntetése: ezek a képzések is a kukába kerülhetnek?
„A több mint tíz éve működő természetvédelmi mérnök képzés fontos utánpótlást biztosít a védett területek kezelését irányító szakembergárda fenntartásában” - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
„Sem az általános agrármérnök képzés, sem a környezetgazdálkodási agrármérnök képzés nem helyettesítheti a speciális ismereteket átadó természetvédelmi mérnök képzést. Sajnos úgy látjuk, hogy a döntés újabb irányból gyengíti a hazai természetvédelmet, illetve az ahhoz kapcsolódó, oktatással és vagyonkezeléssel foglalkozó intézményeket.” – folytatta az igazgató.
„Fontos lenne megtartani az olyan alkalmazott környezet- és természetvédelmi képzéseket, mint a környezetgazdálkodási agrármérnöki és a természetvédelmi mérnöki képzés, legalább a felsőoktatási intézmények egy részében. Reméljük, hogy a héten esedékes kormánydöntés eredményeképpen elfogadható kompromisszum fog születni” – tette hozzá Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
