Külföldi továbbképzésre pályázhatnak a volt DAAD-ösztöndíjasok

Egy-három hónapos németországi továbbképzésen vehetnek részt azok, akik korábban kutatói vagy - bármely...

  • Eduline
A berlini Humboldt Egyetem könyvtára
Máté Róbert

Egy-három hónapos németországi továbbképzésen vehetnek részt azok, akik korábban kutatói vagy - bármely tudományágban, illetve az építészet és a művészet területén - graduális DAAD-ösztöndíjjal tanultak Németországban, és hazatérésük óta legalább három év telt el. November 15-ig lehet pályázni, a tanársegédek, adjunktusok és docensek havonta 2000, a professzorok pedig 2150 euró ösztöndíjat kapnak.

A pályázati anyagnak tartalmaznia kell többek között a szakmai önéletrajzot, a publikációs jegyzéket, a német fogadó professzorral egyeztetett munkatervet, valamint a fogadó intézmény írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a projekt megvalósítható, és a pályázónak biztosítják a szükséges feltételeket. Az ösztöndíjról további információt itt találtok. A DAAD-val mesterképzésre és nyári egyetemre is november 15-ig pályázhattok: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.