Újabb megmozdulásokat szervez a HÖOK a felvételi keretszámok miatt?

A felsőoktatási hallgatók képviseletét pártoktól függetlenül, politikamentesen kell megvalósítani - mondta Nagy Dávid...

  • MTI

A felsőoktatási hallgatók képviseletét pártoktól függetlenül, politikamentesen kell megvalósítani - mondta Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke csütörtökön. A HÖOK elnöke kiemelte: minden hallgatónak szíve joga, hogy olyan ifjúsági szervezethez csatlakozzon, amellyel azonosulni tud.

Megjegyezte: azt nem tudja, hogy a Hallgatói Hálózat milyen alapon szerveződik, ugyanakkor minden felsőoktatási intézményben mindenkinek lehetősége van az évente megtartott hallgatói-képviseleti választásokon megméretnie magát. Ennek megvan a törvényes útja, és a hallgatók többségi támogatásával lehet cselekedni - mutatott rá.

A HÖOK 2010 óta küzd az átgondolatlan intézkedések ellen, és folyamatosan hangsúlyozza, hogy sem a keretszámok csökkentésével, sem a hallgatói szerződésekkel nem tudnak egyetérteni. A hallgatói szerződés ügyében az európai szervezeten keresztül Brüsszelhez fordultak, míg a keretszámok ügyében tavasszal újabb megmozdulásokat terveznek - mondta.

Hozzátette: a HÖOK függetlenül attól, hogy Magyarországnak milyen kormánya volt, mindig fellépett a hallgatókat és jövő értelmiségét, érdekeit sértő kormányzati elképzelések ellen. 

A felsőoktatási törvény visszavonását és az ezzel kapcsolatos társadalmi vitát, az egyetemek függetlenségét, a keretszámok újragondolását és a szociális ösztöndíjrendszer kialakítását követelte a többi között az a több száz tüntető, aki részt vett a Hallgatói Hálózat demonstrációján szerdán Budapesten. A tüntetés résztvevői az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi kampuszánál gyülekeztek, majd az Egyetemi rakparton és a Szabadság hídon keresztül vonultak a Fővám térre. A demonstráció az ELTE Egyetem téri épületében és az előtt ért véget. A Hallgatói Hálózat tüntetéséről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.