Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Shutterstock
Az ÁSZ július végén sajtótájékoztatón közölte, hogy "első lépcsőben" nyolc felsőoktatási intézmény 2009-2012 közötti gazdálkodását vizsgálta. Akkor a veszprémi központú Pannon Egyetemet, illetve a Szolnoki Főiskolát érintő vizsgálat eredményeit hozták nyilvánosságra - az ÁSZ náluk is szabálytalanságokat tárt fel: erről itt olvashattok. Palkovics László felsőoktatási államtitkár múlt pénteken arról beszélt: a jelentések alátámasztják, hogy szükség van a kancellári rendszer bevezetésére, amely a gazdasági-pénzügyi irányítást kiveszi a rektor kezéből. A részleteket itt olvashatjátok.
Most csütörtökön a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem ellenőrzéséről szóló jelentést közölték.
A Károly Róbert Főiskolával kapcsolatban a vizsgálat megállapította, hogy a csökkenő költségvetési támogatás és hallgatói létszám, továbbá a változó pénzügyi pozíció ellenére az intézmény megőrizte fizetőképességét. Ugyanakkor az ÁSZ hiányosságokat tárt fel az intézmény pénzügyi gazdálkodásában: a kiadási és bevételi előirányzatok felhasználása, illetve beszedése nem minden területen volt szabályszerű.
Egyéb hiányosságok mellett rendszerszintű hibákat találtak a működési és felhalmozási bevételeknél, a gazdálkodás jogkörök kulcskontrolljainál - olvasható a közleményben.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) is megőrizte fizetőképességét az ÁSZ jelentése szerint, annak ellenére, hogy a vizsgált időszakban a hallgatói létszáma nőtt, viszont csökkent az egyetem költségvetési támogatása. A számvevőszéki vizsgálat ugyanakkor hiányosságokat tárt fel az MKE gazdálkodásában is.
A jelentés szerint a kiadási és bevételi előirányzatok felhasználása, illetve beszedése során számos területen nem tartották be a vonatkozó jogszabályi előírásokat. A megbízási díjak elszámolása, a dologi és felhalmozási kiadások előirányzatainak felhasználása, a működési és felhalmozási bevételek beszedése nem volt szabályszerű.
A személyi juttatások előirányzatainak felhasználása során a gazdálkodási jogkörök jogszabályi előírásoktól eltérő alkalmazását is felrótta az intézménynek a számvevőszék. Az egyetem belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése sem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak.
Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke a július 31-i sajtótájékoztatón elmondta: 2009-2012 között a hatályos felsőoktatási törvény a pénzügyi és vagyongazdálkodási területeken bármely más költségvetési szervhez képest nagyobb önállóságot biztosított az állami felsőoktatási intézményeknek, ezzel azonban nem minden esetben tudtak élni. Több intézmény pénzügyi egyensúlya megingott, mintegy feléhez költségvetési felügyelőket, illetve főfelügyelőket rendeltek ki - jegyezte meg az alelnök.
Kitért arra is: a fenti időszakban a felsőoktatási intézmények kiadásai 1881 milliárdot tettek ki, amihez az állam 752 milliárdos költségvetési támogatást biztosított. Kijelentette: össztársadalmi érdek, hogy a felsőoktatási intézmények szabályosan működjenek és maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukra vonatkozó előírásokat, szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzeket.
Az ÁSZ valamennyi állami felsőoktatási intézményt és két egyházi intézményt is megvizsgál. A Budapesti Corvinus Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola ellenőrzése július 20-ával indult el, további hét egyetemét augusztus 20-a után kezdik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
