Újabb levelet küldött Hoffmann Rózsának a Pécsi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata, az egyetemisták ugyanis nem...
Újabb levelet küldött Hoffmann Rózsának a Pécsi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata, az egyetemisták ugyanis nem értik, az oktatási államtitkár miért emleget „sikeres, félreértésektől mentes, alapvető, gyakorlati kérdésekre fókuszáló egyeztetési folyamatot”. Zag Gábor EHÖK-elnök szerint a szeptember 11-én elfogadott felsőoktatási tervezettel „a legrosszabb forgatókönyv lépett életbe”.
„Az elfogadást követő napokban egy olyan koncepciót ismerhettünk meg, melynek kialakításából kihagyták a hallgatókat, vállalhatatlan mértékben növelték terheinket, míg semmiféle garanciát nem kaptunk cserébe érdekeink, illetve későbbi életpályánk biztosítására” – olvasható a levélben. A hallgatók szerint az államtitkárság ígérete ellenére az általános alapelvekről folytatott egyeztetéseket nem kiindulási alapként, hanem a „folyamat lezárásaként” tekintették.
„Ezt követően szeptember 20-ra meghívták a hallgatói érdekképviseleteket, hogy a normaszöveg megalkotásában vegyenek részt, mindezt levelében Ön úgy láttatja, mintha ez a korábban megbeszéltek szellemében történt volna” – írják.
A hallgatói önkormányzat elnöke hozzáteszi: a koncepción az államtitkárság érdemben már nem akar változtatni, pedig a szöveg olyan elemeket is tartalmaz, amelyekről szó sem volt a korábbiakban, illetve olyanok, amelyek komoly vitát váltottak ki – ilyen például a hallgatói szerződés, az önköltség, a hallgatói önkormányzatok egyetértési jogának megszüntetése vagy az államilag finanszírozott helyek drasztikus csökkentése. „Ezekben a kérdésekben semmilyen egyeztetés nem történt a mai napig” – áll a levélben.
Az oktatási államtitkárságnak nem ez az első vitája az egyeztetésekről, a pedagógus-szakszervezetek egy hete hívták fel a figyelmet, hogy bár Hoffmann Rózsa szerint a tanárok jól fogadják a közoktatást érintő változásokat, az érdekképviseletek ebben a formájában elutasítják a törvénytervezetet.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
