Újabb demonstrációt szervez a Hallgatói Hálózat egyik csoportja - a Lágymányosi Érdekképviseleti Közösség (LÉK)...
Újabb demonstrációt szervez a Hallgatói Hálózat egyik csoportja - a Lágymányosi Érdekképviseleti Közösség (LÉK) szerda délután a budapesti Jászai Mari téren tiltakozik a kormány felső- és közoktatási döntései ellen.
„Bebizonyosodott, hogy a kormány oktatáspolitikája elhibázott: 32 ezerrel kevesebben felvételiztek idén egyetemekre, főiskolákra, mint egy évvel korábban. Továbbá kiszivárgott egy hatástanulmány, amely rávilágít a tankötelezettség csökkentésének valódi okaira: 73 milliárd forint megspórolása, olyan áron, amely tízezrek jövőjét teszi tönkre” – írják az I. Szabad Hallgatói Piknik elnevezésű demonstráció Facebook-oldalán.
A csoport szerint egyértelmű, hogy a közoktatási és a felsőoktatási törvény „pusztán költségvetési szempontok alapján született”, és hogy a forráskivonás negatív következményeivel a kormány is tisztában van.
A Hallgatói Hálózat lágymányosi csoportja már februárban több akcióval hívta fel magára a figyelmet. Két nappal a kormány felsőoktatási intézkedései – az egyetemek, főiskolák támogatásának megvágása, az államilag finanszírozott létszám csökkentése és a hallgatói szerződések bevezetése – ellen szervezett február 15-i tüntetés előtt transzparenst lógattak le az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik lágymányosi épületének tetejéről.
Egy héttel később bekiabálásokkal zavarták meg az erőforrás-minisztérium egyik főosztályvezetőjének előadását az ELTE innovációs napján. A rendezvényen eredetileg Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár beszélt volna a felsőoktatást és a kutatást érintő kormányzati tervekről, végül azonban Kardon Béla, a Nefmi tudománypolitikai osztályának vezetője szólalt fel.
Az akcióban akkor tíz-tizenkét hallgató vett részt, akik a konferencia helyszínén azt kiabálták: „Forráskivonás. Drasztikus keretszám-csökkentés. Röghöz kötés. Eladósítás. Ez az önök fejlesztéspolitikája. Amit az érintettek bevonása nélkül hoztak meg. Beleszólást akarunk, tiltakozunk. Nem adjuk fel!" Az osztályvezető később megkezdte előadását, a tiltakozó egyetemistáknak annyit üzent, hogy "ez a fórum nem erre való".
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
A közép- és emeltszintű matekérettségi feladatsorai és javítási-értékelési útmutatói már elérhetőek az Oktatási Hivatal oldalán.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
