Újabb akció: a Jászai Mari téren tüntet a Hallgatói Hálózat
Újabb demonstrációt szervez a Hallgatói Hálózat egyik csoportja - a Lágymányosi Érdekképviseleti Közösség (LÉK)...
Szabó Fruzsina
A Hallgatói Hálózat legutóbbi akciója az ELTE bölcsészkarán. Újráznak?
MTI / Szigetváry Zsolt
Újabb demonstrációt szervez a Hallgatói Hálózat egyik csoportja - a Lágymányosi Érdekképviseleti Közösség (LÉK) szerda délután a budapesti Jászai Mari téren tiltakozik a kormány felső- és közoktatási döntései ellen.
A csoport szerint egyértelmű, hogy a közoktatási és a felsőoktatási törvény „pusztán költségvetési szempontok alapján született”, és hogy a forráskivonás negatív következményeivel a kormány is tisztában van.
Az akcióban akkor tíz-tizenkét hallgató vett részt, akik a konferencia helyszínén azt kiabálták: „Forráskivonás. Drasztikus keretszám-csökkentés. Röghöz kötés. Eladósítás. Ez az önök fejlesztéspolitikája. Amit az érintettek bevonása nélkül hoztak meg. Beleszólást akarunk, tiltakozunk. Nem adjuk fel!" Az osztályvezető később megkezdte előadását, a tiltakozó egyetemistáknak annyit üzent, hogy "ez a fórum nem erre való".
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.